Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061

AZ ERDÉLYI MAGYAR REFORMMOZGALOM 1075 közben - amolyan úri kedvtelésből — a polgárok közé suhintott korbácsával, és most az arisztokrata gőg ostorozójaként a város egyik legnépszerűbb alakja lett.8

0

Ugyancsak felesleges lenne vitatkozni azon, hogy a kaszinó népfelvilágosító célzattal alapított lapjának megindítása a Bölöni ötlete volt, vagy pedig a Zeyk Miklósé, aki félig-meddig arisztokrata létére — sok osztályostársa megbotránkozására - polgári foglalkozást választott, amikor elvállalta a nagyenyedi kollégium természettudományi tanszékét.8

1

Abban viszont döntő szerepe lehetett, hogy az említett népújság szerkesztését Brassai Sámuelre, az unitárius kollégium tanárára bízták. Erre a plebejusi öntudatában oly erős egyéniségre, aki a Hitel körüli vitát egyenrangú félként elemezte," és még a liberális Jósika Miklós pamfletjeit is balról megcsipkedte.83

Nemcsak a társadalmi kérdéseket boncolgatta, gyilkos kritikával borzolva a cenzorok kedélyeit, hanem még művelődésszervező szerepet is játszott, amikor a városi kaszinómozgalom vidéki leágazását; a falusi olvasótársaságok működését lelkesen ismertette.8

4 Bölöni és Brassai feltörése a kolozsvári unitárius kollégiumból felívelő nemesiplebejusi értelmiségiek vonulatát is jelzi, hiszen a sort az 1840-es évek demokratái: Kriza János és Szentiváni Mihály, aztán 1848 radikálisai: Kőváry László és Jakab Elek folytatják.8 5

E pályák kibontakozásában felhajtó erőként az unitárius vallás is hatott, annak jogi és valóságos helyzete közti feszültség, valamint szellemi-etikai töltése. Az erdélyi magyarságnak még 10%-át sem kitevő unitáriusok teljes társadalmi struktúrát alkottak. Egyházi szervezetük művelődésszervező tevékenysége pedig oly hatékony volt, hogy „fent" az egyházi kurátor báró nagy megelégedéssel vehette tudomásul, hogy „lent" a népiskolákat a tanköteleseknek több mint 80%-a látogatja, míg a lutheránus szászok 100%-os iskolalátogatási aránya mellett a római katolikusoké és a reformátusoké csak 50-60% körül mozgott, bár az írnitudás mértéke alacsony lehetett.8

6

A viszonylagos értelmiségi túltermelés jeleként a kolozsvári katolikus líceumban is meglepően sokan tanultak. De a mellőzöttség életérzéssé vált, ha arra gondolunk, hogy bár az unitárius törvényes vallás volt, tisztségválasztásnál 3 jelöltet kellett körükből is felküldeni, viszont keveset neveztek ki közülük, hiszen tervszerű kiszorításuk a hivatalviselésből már az 1710-es években megkezdődött, és az 1790-es évek kedvező változása sem bizonyult alapvetőnek. Ez pedig egy okkal több volt, hogy a vallásszabadság igenlőiként még jobban undorodjanak a "0

Gyulay Lajos naplótöredékeiből. 48., Jakab: i. m. 914. Mikó: i. m. Herepei Károly: Malomvízi gróf Kendeffy Ádám képe. Kol. 1834. 81

Tanárki: i. m. 10. sz. ki is emeli, hogy Zeyk „a rendnek, melyből származott, előítéleteit legázolva, elfogadta a tanító széket". 3. j.-ben idézett besúgónk szerint „nála jöttek, mentek, szüntelen neki referálták, tőle erőt bátorságot, tudományt vettek; az ő gondolatja volt az Erdélyi Társalkodó (Helyesen: Nemzeti Társalkodó) megindulása, a Vasárnapi Újság felállása, a papoknak politikai dolgokba elegyítése ..." 8 2

Gróf Széchenyi István és Birálóji. Nemzeti Társalkodó 1832.1. 19, 20. sz. 8 3

Mikó Imre: Az utolsó erdélyi polihisztor Buk. 1971. 211, 30-32. '*Dankanits Ádám: Olvasótársulatok, polgári társalkodók és kaszinók. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények 1968. 1. sz. Antal József: A falusi lakosság olvasókörei a reformkorban. Uo. 1969. 2. sz. 315-322. 85

Filep Antal: Kriza János és az erdélyi unitáriusok. Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Bp. 1982. 125-135. 8 6

Miskolczy Ambrus: Az írnitudás és társadalmi rétegződés Erdélyben az 1820-30-as években. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. II. 1981. Bp. 1982. 121-137.