Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061
1074 MISKOLCZY AMBRUS is adózni kellett. így Kolozsvárt honoratior, azaz tisztesbb rendű elnevezés alá sorolták azt a 80—90 arisztokratát, akik fejenként polgári díjként kétszer annyit fizettek, mint a polgárok.7 4 Sőt, Kolozsvárnak éppen a főúri paloták adtak városi jelleget. A nemesség társasélete pedig rendkívüli presztízst biztosított a városi életnek. A nyugati utazó az arisztokrácia nyelvekbeni jártassága miatt „hihette magát Párizsban, Londonban, Bécsben", még akkor is ha megmosolyogta az ékszerviselés szemetszúró divatját.7 5 A magyarországi utazók viszont éppen az archaikusságából származó nemzeti jellegéért állították követendő példaként a hazai közvélemény elé az erdélyi társaséletet. Még a naplójában az erdélyiekről olykor csípősen nyilatkozó Széchenyi sem puszta számításból és udvariasságból írhatta a marosvásárhelyi kaszinónak, hogy „Erdély tartá fenn eddig nemzetiségünk szellemét leginkább; Erdély hölgye nem szégyenlette magyar létét; Erdély fejté ki szebb társalkodás kellemei által eredetünk sajátságit; és annyi visszaemlékezetek varázsolnak minden hű magyart, ki korcs lenni nem tud Erdély múlt történetébe."7 6 így elsősorban a társasélet volt az a terep, melyen a nemesség a polgárság megnyerésére sikerrel vállalkozhatott, nagyon is számítva az értelmiségiek, elsősorban a tanároknak az ellentéteket, már életformájuk autonómiája révén is áthidaló, közvetítő szerepére. Ugyan Kolozsvár a tanárok tevékenysége révén is lett a reformküzdelmek szellemi központja, a város egyik követe is a református kollégium matematika tanára, Méhes Sámuel volt, aki az Erdélyi Híradót és annak melléklapját a Nemzeti Társalkodót a liberalizmus és az ellenzéki politika szolgálatába állította, mégis a polgárság és nemesség közeledésében a legnagyobb szerepet az a Bölöni Farkas Sándor játszotta, akinek — kishivatalnok: guberniumi írnok, majd fogalmazó lévén — a politikai közszereplés nem adatott meg (a szépirodalommal pedig a divatos zseni elmélet lélektani nyomása miatt felhagyott).7 7 Még az 1820-as években, a korán megvallott elkötelezettségi érzéstől vezettetve — „Nem kell az élet, hogyha szenvedőket / Látsz s vívnod értek nem lehet" —7 8 nagyon is racionális számítással hívta életre első művét, a kölcsönös segítség elvére épülő takarékpénztárat; a Gondoskodó Társaságot, melynek egyenlőséget hangsúlyozó alapítólevele egyben demokratikus hitvallás. Aztán ő vette rá az olasz vívómestert, Gaetano Biasinit, hogy nyisson korszerű vendégfogadót, kávéházat, állítsa fel a Pesttel összekötő híres gyorskocsijáratát, rendezzen farsangi virágbálokat. Ügyszeretete miatt is vállalt színházi titkárságot, és szorgoskodott a zeneegyletben is. A magyar liberális reformmozgalom hangadó csoportjának belső integrációjára jellemző, hogy meddő vita lenne eldönteni azt, hogy az „atyafisodás mágusi művhelyének":7 9 az Erdély-szerte példaként szolgáló kolozsvári kaszinónak (és a vívóiskolának) az életre hívásában neki volt nagyobb szerepe, az ugyancsak kezdeményező Wesselényi Miklós mellett, vagy pedig a szintén alapítóként emlegetett gróf Kendeffy Ádámnak, aki egy évtizede még kocsizás 7 4 OL Exactoratus Provinciális, Classificatiók iratai, Kolozsvár. 7 5 Le Baron d'Haussez: Alpes et Danube. Bruxelles, 1837. II. 319., J.Paget: Ungarn und Siebenbürgen. Leipzig, 1842. II. 369. 7 6 Széchenyi István levele Teleki Domokosnak, a marosvásárhelyi kaszinó igazgatójának. Pest, 1835. aug. 22. MTAKK К 210/1,145. sz. 7 7 BenkőSamu: Sorsformáló értelem. Buk. 1971. 237-244. 78 Bölöni Farkas Sándor fiatalkori verse. Korunk Tárczája 1865. 14. sz. 79 Alsó-Fehér Széchenyihez intézett felirata nevezte így a pesti kaszinót, ld. 41. j.
