Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028

BETHLEN GÁBOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA ÉS A PORTA 1051 Mert nem tárgyalni hívták őket, csak az erdélyi országgyűlés válaszát kellett Kassára hozniuk. A fejedelem az Erdélynek szóló előterjesztésben így írta: a béketárgyalásokról adott tájékoztatója alapján döntsék el, mi a véleményük Erdély jövendő státusáról, majd „az hozzánk ide magyarországi gyűlésünkben küldendő atyátokfiai által minden bizonyos resolufiót és választ izenjen kegyelmetek.. ."10

0 Az erdélyi országgyűlés ugyanis a magyarországi mellett Bocskai uralma alatt továbbműködik. És itt bizonytalanság sincs; éppen olyan gyűléseket tartanak, mint már évtizedek óta bármikor. Hol király, hol királynő, hol vajda, hol fejedelem, hol császár, hol ezek megbízottai hívják össze őket; a meghívottak elmennek a jelzett helyre. Ott törvényeket hoznak Erdélyre és az esetleg hozzácsatolt magyarországi területekre hatályos érvénnyel. A két országrész viszonya szempontjából a dolog lényege az, hogy a királyi országgyűlés törvényei Erdélyre és az esetleg hozzácsatolt területekre éppen úgy nem vonatkoznak, ahogyan az erdélyiek soha nem írhatnak le a királyi Magyarországon érvényes artikulust. Ez a rendszer azóta működik, mióta — 1565-ben — az erdélyi fejdelemséget a magyar királyságtól területileg és közjogilag elválasztották.10

1

A császári uralom a század első éveiben éppen úgy nem alakította át, ahogyan most Bocskai István változtatás nélkül hagyta. És hogy közben a Portának mi volt erről az egészről a véleménye? A konstantinápolyi hatalmasok minden jel szerint helyeselték, ha foglalkoztak egyáltalán a Bocskai uralma alá került területek belső viszonyaival. Ellenzésről mindenesetre vagy az átalakítás, átszervezés valamilyen török szándékáról nem maradtak értesülések. Bocskai István 1604 novemberében Erdély és Magyarország együttes uralmáról kapott szultáni atnámét, ettől kezdve pedig sem a perszonálunióval, sem a két országrész egymáshoz való viszonyával nem foglalkozott konstantinápolyi fórum. Eszad effendi sokat idézett mondata szerint ugyan végleges megoldás nem lehetett volna Bocskai uralkodása Magyarország és egyben Erdély felett, itt azonban valami tévedés vagy elírás lehet. Mert Eszad effendinek éppen úgy kellett tudnia, mint Borsos Tamásnak, hogy „ha Bocskai István élt volna" is, a Porta nem foglalkozott volna a problémával. Hiszen a fejedelemnek még életében le kellett mondania Magyarországról. 4. Erdély és Magyarország Bethlen Gábornál Bethlen Gábor magyarországi hadjárata során a két országrész egyesítésének kísérletére alkalmas történelmi pillanat 1620 legelején kezdődött. Akkor, amikora Pozsonyban tanácskozók elhatározták, hogy királyválasztó országgyűlést kell összehívni. A kijelölt helyen, Besztercebányán az egyháziakon kívül a diéta teljes összetételében köteles megjelenni.10

2

Az ország kormányzása azonban addig sem bizonytalan. Bethlen Gábort már most fejedelmükké tették, és a hatalmat a választásig kizárólagos érvénnyel a kezére adták: a rendek „serenitatem suam sibi pro principe constituunt ... totam regni huius 10

°EOE V. 405. 101

Addig a pillanatnyi hatalmi helyzet döntötte el, hogy a két gyűlés rendelkezései hol és kik felett érvényesülnek. L. EOE II. 229., illetve uo. 285. 105

Stephanus Katona: História critica regum Hungáriáé XI. XXX. Budae, 1794. (Alább: Katona) 268-269.