Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
BETHLEN GÁBOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA ÉS A PORTA 1041 Állítólag még a nagyvezér is nehéz helyzetbe került. Ő legalábbis így számolt be erről Borsosnak: „Az egész vezérek reám támadtak, hogy nem kellett volna nekem megengednem olyan bizonyos frigyet olyan fejedelemmel, mint Ferdinandus "felbontanom, mert bizony jó nem lesz belőle.. ,"65 Az elbeszélése azonban nagyon ellentmondásos, mert néhány mondattal lejjebb azokról a követekről beszélt, akiket a hadjárat miatt a kollégáinak megígért. Márpedig: ha a többiek nem tudtak Bethlen vállalkozásáról, miért kellett volna nekik követeket ígérni? Aztán az egyik szavával azt állítja, Deák Mehmetet is okolják, mert „az még tömösvári pasa nem lött, addig nem indult háborúság". A másikkal közli: azt sem tudják bizonyosan, mit csinált Mehmet. És egyáltalán: Mikó Ferenc 1619 júliusi tárgyalásai során világosan kiderült, hogy a diván tárgyalta Bethlen ügyét.66 Damad Mehmet pasa a többiek hozzájárulása nélkül nyilatkozott volna többször is? Bizonyosságot ebben a kérdésben nemigen lehet szerezni, mert a török krónikák a Bethlen Gábor megindulása körüli eseményekről nem jegyeztek fel semmit.6 7 írott utasításról pedig, vagy nyilatkozatról nem tudunk — hiába is keresnénk. A nagy kavarodásnak végül csak egyetlen következménye lett: eddig a nagyvezér a török segítség nélkül folytatott hadjáratot nem tekintette békebontásnak a Porta részéről, most a divánülő pasák egy része, talán maga Damad Mehmet pasa is, hajlandó elismerni a Bethlen támadásával bekövetkezett „frigyszegést". Az eredeti felfogás azonban nem múlt el. Gürdzsi Mehmet pasa még 1619 novemberében is így nyilatkozik a bécsi követnek: „sem én, sem az hatalmas császár innét azfelől az frigyet az uraddal fel nem bontotta. Holott mondhatjátok, hogy az hatalmas császárnak csak egy ember hada is ment tireátok és országtokra? "6 8 Magának a Portának a hadbalépésével kapcsolatban azonban nem változott semmi. A császárválasztás után a hodzsa mondta ki az általános véleményt: Bethlen „egyelőre az maga hadával vehetne győzedelmet, hogy annak kezdetiben ne elegyednék az hatalmas császár hada".6 9 Ettől viszont sem a fővezér, sem más nem tágított. Mindent összevetve: bárhogy értelmezte Bethlen Gábor Gürdzsi Mehmet tartózkodó kijelentését, bármikor szerzett tudomást a nagyvezér kifejezett véleményéről először, akárhogyan ítéltek is a fejedelem hadbalépéséről, egy dolog vitathatatlan. Mégpedig a következő: 1619 áprilisa óta, amikor is a magyarországi hadjárat terve Konstantinápolyban először felmerült, a Porta és II. Ferdinánd békéjéről más értelmű tájékoztatást a fejedelem nem kapott. A török birodalom egyelőre tartózkodik. Majd csak akkor lép hadba II. Ferdinánd ellen, ha Bethlen Gábor ehhez megfelelő alapot teremt. Világos tehát: a fejedelem az 1620 januári tárgyalások beszámolóiból nem tudott meg semmi újat. Damad Mehmet pasa annak idején, 1619 augusztusában megmondta: amíg II. Ferdinánd Magyarország királya, Konstantinápoly nem lép ellene hadba. Most az 6 5 Uo. 348. 66 Uo. 288-290. "Peçevi Tarihi II. Kiad. Murát Uraz. Istanbul, 1968. 447. Naima Tarihi II. Istanbul, é.n. 132. Részletek magyarul is megjelentek. Hóvári Jánosnak tartozom hálás köszönettel itt és alább is a török szövegek fordításáért 6 * Borsos 367. "Uo. 343.
