Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
1042 PÉTER KATALIN új nagyvezér, Cselebi Ali pasa kijelentette : a Porta nem áll Bethlen Bábor mellé addig, míg nem lesz Magyarország királya. És Balassiék kommentálhatták ugyan ezt az értesülést másként, de Bethlen számára, aki folyamatosan tájékozódott, csupán az derült ki, hogy a Porta álláspontja változatlan. 8. Bethlen magyarázkodása A fejedelem szóban forgó levele egyébként tanúsítja is: pontosan tisztában van a dolgok ilyen állásával. Mert a terjedelmes szövegnek a magyarországi királyságot illető része formálisan beszámoló az országgyűlésen történtekről, tartalmilag viszont magyarázat. A Porta végig következetes álláspontját figyelembe véve pedig még több is;mentegetődzés. Ragyogó leleménnyel összeállított magyarázkodás. Bethlen azt írja a követeinek, mondják meg, Damad Mehmet pasa miatt nem koronáztatta meg magát; félt, hogy a Porta rosszallása mellett végbement királyválasztás után a végvárakat kezdte volna követelni. A fejedelem tehát, aki tudja, hogy Konstantinápolyban már régen várják a királyságát, a koronázás elhagyása miatt a volt fővezérre hárítja a felelősséget. Bizonyos lehet benne : a jelenlegi vezetés vagy ellensége, vagy úgy tesz, mintha ellensége lenne a kegyvesztett Mehmet pasának. Míg működött azonban, kétségtelenül a Portát képviselte. Így aztán Bethlen a lebukott figurára hivatkozva a konstantinápolyi szándékokkal éppen szemben álló cselekedetét állítja be úgy, mintha csak a Portán múlott volna minden. Értelemszerűen: a jövőben is úgy irányítja majd a dolgokat, ahogyan a portaiak, most már Cselebi Ali nagyvezérsége alatt, kívánják. 9. A fejedelem célja A bonyolult diplomáciai meggondolások szerint fogalmazott levéllel Bethlen Gábor határozott célt kíván elérni. A befejező szakasz élén olvasható: „Kegyelmetek csak azon instáljon igen szorgalmatosan, hogy egyáltalán resolválja magát a fővezér, az fényes porta és hatalmas császár képében, akar-e az confoederatus országokkal frigyet kötni, és azoknak igaz tökéletes jóakaratjokat venni az egész magyar nemzettel együtt, melyet ha őhatalmassága kéván és akar. . . assecuratoria levelet küldjenek, hogy böcsülettel látják, fogadják az követeket, örömest végeznek velek; frigyekben veszik és óltalmokban őket, ott benn meg nem késlelik a követeket, hanem igen hamar kedves válasszal bocsátják vissza."7 0 A követeknek kért biztosítólevél, miután a fejedelem előzetes információinak számbavétele során kiderült, hogy már több mint fél éve várják tőle a követeket Konstantinápolyban, és erről ő pontosan tud, első olvasásra a dolgok túlbonyolításának tűnik. Itt azonban színlelésről nem lehet szó. Nem tehet úgy, mintha a Porta ez ügyben többször is kifejezett felszólítását nem ismerné, hiszen Borsos Tamás az ő leveleire hivatkozva többször is tárgyalt a dologról. A Porta hatalamasai tisztában vannak vele: tud a követküldés égető szükségességéről. A Balassiéknak írt levél célját meghatározó passzusban tehát nem a követeken, hanem az „assecuratoria levél"-en van a hangsúly. Bethlen eszerint két dologban, egy 70 TMÄOI. 220.
