Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
1034 PÉTER KATALIN 5. A helyzet megítélése Bethlen levele és Borsos Tamás írásai csupán két lényeges ponton térnek el egymástól. Az egyik: a fejedelem szót sem ejt egy olyan megbeszélés tartalmáról, ami Borsos feljegyzéseiben hosszan és részletesen benne van. A másik: míg a követ a fennforgó tárgyalásokról derűlátóan tudósít, Bethlen Balassiéknak címzett levele minduntalan a Porta „idegenségét", „keménységét" emlegeti. Az első különbségben van Eszad effendi állítólag ominózus kijelentése; azt külön fogom elemezni. A másik viszont hozzátartozik a Bethlen-féle nyilatkozat forráskritikájához. Borsos Tamás magát a nagyvezérváltozást bizakodva fogadta. Egy 1619 legvégén, vagy 1620 január legelején írt levélben tájékoztatta ilyen értelemben a fejedelmet. Nem ismeri ugyan Cselebi Ali pasát, és szeretné, ha legalább néhányszor már tárgyalt volna vele, de nem fél: „Immár ez mostani új ifjú vezér mi lészen, Isten tudja; azfelől is jó reménysége lehet felségednek, minthogy katona és vitéz ember."2 9 A követ egyébként, jóllehet bár nincs aktualitása, a menesztett nagyvezérről is ír Bethlennek. Damad Mehmet pasa, aki Borsos legutóbbi hírei szerint „dure kezdett vala cselekedni",30 már visszaállt: „maga becsületit előtte akarván viselni, az felségedhez való akaratját valóban fenntartja vala"3 1 A nagyvezérváltozást közvetlenül követő napokban keletkezett levél hangnemére a lengyelországi hírekkel kapcsolatban leírt mondat jellemző: „felséged onnat ne tartson", mert a Portáról „erős parancsolat" van, „hogy pro vestra Servitute, nem contra legyenek".32 Ugyanígy jegyezte fel a januári tárgyalásokról is mindig, milyen szívélyesen fogadták őt társaival együtt a portai hatalmasok. A megbeszélések tartalmát nem kommentálja ugyan, de leírásaiban nem azon van a hangsúly, miszerint a segítséget feltételhez kötik. A szövegösszefüggései inkább a „koronázat" után kedvező reményeket emelik ki. Feltűnő ezzel szemben: Bethlen a nagyvezércserére utalva „nagy confusióval való változásról" és a portaiak „nagy idegenségekről" ír.3 3 Egész levelének ez az alaphangulata. A Portán vele szemben ellenséges magatartás következményeit regisztrálja. A szembetűnő különbség feltehetőleg abból adódik, hogy Balassiék, akiknek a fejedelem válaszlevele szól, nem a Borsos derűlátó felfogásában tájékoztatták Bethlent; az állandó követtől eltérően ítélték meg a tanácskozásokat. Borúlátásukra a fejedelem utal is. Azt írja: „Akkor el nem hittem abból az írásból, követségből, melyet az csauz vitt Bécsben, az dolgot, de im immár bizonyosan hihetem az kegyelmetek írásából, az fényes porta mely nagy idegenséggel legyen hozzánk és mely igen ellene legyen az én előmenetelem."34 Ebben a világos tartalmú mondatban azonban óriási ellentmondás rejlik. Éppen előtte áll az, ami szerint a csausztól Bécsbe vitt levél híre volt az első oka annak, hogy Pozsonyban Bethlen nem koronáztatta meg magát. Eszerint viszont: a csauszról szóló 3 9 Borsos 381. 50 Uo. 389. "Uo. 381. 3í Uo. 380. 33 TMÄOI. 206. 34 Uo. 214.
