Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015
1022 HÓVÁRI JÁNOS tékeit. Mindebben közrejátszott az is, hogy ez az isztambuli kantár nagyon közel áll, szinte megegyezett a 100 fontos (56 kg) bécsi mázsával,3 4 amit a bécsi udvar igyekezett elteijeszteni a Habsburg-korona országaiban. A 44 okkás isztambuli kantár azonban csak egyike a Balkánon és az oszmán birodalomban használt kantároknak. M. Sauvaire a Journal Asiatique 1884. évfolyamában megjelent tanulmányából világosan kitűnik, hogy a 44 okkás isztambuli kantár csak egy volt a sok közül. 32-től 100 okkáig változott a kantár súlya.3 5 Az oszmánisztikai és balkanológiai mértékkutatás, leszámítva Vlajinac munkásságát, még sok megoldatlan problémával küszködik.3 6 Hinz a már idézett, az Islamische Masse und Gewichte című munkájában inkább az oszmán birodalom ázsiai területeiről ad képet. Az 1955-ben megjelent könyv, bármennyire is egyedülálló az orientalisztika mértéktörténeti kutatásaiban, ma már több helyütt — ahol újabb adatokat tárt fel a kutatás — kiegészítésre szorul. A Levante-kereskedelem egyik legjövedelmezőbb ága a fűszerkereskedelem volt. Az Indiából származó fűszereket a levantei partvidéken nemcsak Velence és Genova felé szállították tovább — hogy onnét tovább szállítsák Nyugat-Európa nagy városai felé —, hanem az oszmán birodalmon keresztül Közép-Kelet-Európába is. Pach Zsigmond Pál kutatásai alapján tudjuk, hogy a 14—15. században a magyar királyság keleti régióiba, különösen a Brassóba és Nagyszebenbe hozott fűszerek a levantei kereskedelem forgalmas kelet-európai csomópontjává tették ezeket a városokat. Az vagyo/n/ fon/t/ no 120 Egy kantáiban vagyo/n/ oka no 48. . ." Ezen adatunkból nemcsak az derül ki, hogy a két mérték nem egyezett meg egymással, hanem az is, hogy a masa-1 és a kantár-t más és más fontokkal osztották fel. A masa és a kantár fontjának 0,9:1 arányban kell viszonyulniuk egymáshoz. Azonban nem akarjuk elhallgatni azt sem, hogy az udvartartási iratok között 1678-ból van adatunk a 44 okkás kantárra is. „I January attunk volt Sándor Deaknak vásárlásra Havasalföldi uttyára száz forintot .. . Mellyen való vásárlást hozott meg 2 Április . . . Két kantár Riskását 150 penzen okáját. . . Egy kantarban vagyon negyven negy oka 44." Ezen adatokat az Erdélyi Szótörténeti Tár. Anyagát gyűjtötte és szerkesztette Szabó T. Attüa. Bukarest, I, 1975. 1225, II, 1978. 1219, III, 1982. 1162. még kiadás eló'tt álló anyagából Szabó T. Attila és Nagy Jenő bocsátotta rendelkezésemre. Szívességüket ezúton is szeretném megköszönni. 3*M. Vlajinac: ReÜnik nasih sztarih mera, I-IV, Beograd, 1961, 1968, 1974. III. 350-366. Hasonló egyértelmű megegyezést mutat a szkutari Centner (56 kg), amely 40 oka grossa, ill. 44 oka sottilével egyenlő'. Detailbeschreibungen, von Albanien. 1. Theil. Nord Albanien mit den angrenzenden Theilen Dalmatiens und Montenegros. Wien, 1900. 424. 3 SM. H. Sauvaire: Matériaux pour servir à lliistorire de la numismatique et de la me'trologie musulmanes. Journal Asiatique, 1884. 4, (août-septembre-octobre) 261-269. Már az okka (oque) kapcsán megemlít két fajta kantár-t. A 36 okkás (44,493 kg) egyiptomi (qantar mesry - qintar misry) és a 44 okkás (54,380 kg) isztambuli kantár (qantar roumy - qintar rumi), i. m. 1884, 3 (avril-maijuin) 380.; 32, 36, 40, 42 és 44 okkár kantár súlyokra i.m. 1844. 4 (août-septembre-octobre) 261-269. Hasonló változatosságot mutatnak a velencei források cantar, cantaro súlyai is, vö. Bariandi i.m. Vlajinac i. m. (1968) 3, 350-358. Az 1553-55-ben az oszmán birodalomban járt Hans Dernschwam leírása szerint 110 magyar fonttal egyezett meg a cantar. Kakuk Zsuzsa: Türkisches aus Hans Dernschwams Tagebuch. Acta Orientalia, 1978. 2, 150. A kantár súlyok legalább akkora változatosságot mutatnak, mint a/. Kabrda által elemzett kile súlyok, i. m. 110-111. 3 6 Sok fontos alapmunkát sorol fel a Balkánra is : Bibliographie Metrologiae Historicae (bre vis et imperfecta) Collegit et digessit Prof. Miroslav Kurelac, socius operis et redactor editionis M. Zlatko Herkov. Zagrabiae, MCMLXXXI.
