Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015
AZ ERDÉLYI KANTHNER ÉS A BALKÁNI KANTÁR 1023 oszmán birodalom európai területeinek a keleti részét ekkor már behálózták a Duna átkelőhelyeihez vezető utak, amelyek Isztambulból vagy a fekete-tengeri kikötőkből (Akkerman-Dnyeprevszkij-Belgorod, Cetatea Alba-Kilia, Chilia, Kilija-Tulcsa, Tulcea— Meszembria—Várna) vezettek Közép-Kelet felé. Ezen utaknak volt fontos állomása és elosztóhelye Brassó és Nagyszeben. A Duna torkolatvidékéből Kiliából Bráilán keresztül, Ш. Szilisztrából és Gyurgyevóból (Giurgiu, Yergögü) a dunai átkelőhelyeken keresztül vezetett egy-egy útvonal Brassóba.3 7 Nagyszeben Gyurgyevóval is, de inkább a Nikápolyon (Nikopol) átvezető utakon állt érintkezésben az oszmán birodalommal.38 A dunai átkelőhelyek 1396-tól, ill. 1417-től török uralom alatt álltak. Az oszmán birodalom mindenre kiterjedő adminisztrációjából nem hiányoztak az átkelőhelyekre vonatkozó vámnaplók vezetése sem. Az utókorra azonban csak 1506-1508, ill. 1515-17-ből Gyurgyevóból maradt ránk vámnapló-töredék a Duna ezen szakaszáról.3 9 A gyurgyevói vámnaplóba gyakran jegyeztek be fűszerek, főleg bors után szedett vámot. A bors nemcsak kantáronként lett beírva a vámtételek közé, hanem több esetben a kantár váltóegységében, okkában is. Az azonos időszakból történő kantárban és okkában megadott borsárak összevetéséből a következő megállapításra jutottunk. Vámnapló-töredékünkbe 1506—1508, ill. 1515—1517 között bors több alkalommal került bejegyzésre a gyurgyevói vámnaplóba. Egy okka ára 1506 és 1508 között valószínűleg 45 akcse volt (1506—1507. évtől csak kantárban megadott bejegyzésünk van). Egy kantár ára pedig 2 kivételtől eltekintve (1507. november 6.) 1700 akcse volt. Az okka és a kantár közötti arányszám 37,7777. Ezen törtszám abból adódik, hogy a kisebb tételeknél általában a vámszedők kerekítettek ötre, ill. tízre. így pontos váltószám csak szerencsés esetben adódik. 1515—1516-ban egy okka ára 45 és 50 akcse között mozgott, egy kantár ára pedig mindig 1800 akcse volt. Ebből az tűnik ki, hogy kis tételeknél változott a bors ára, nagy tételeknél pedig nem. Az ármozgás viszont (a kis tételek esetében) ugyanazt a mozgást mutatja, mint amit Pach Zsigmond Pál Brassó esetében megállapított.40 Télen, késő ősszel, kora tavasszal magasabbak az árak, mint egyébként. Ebből kifolyólag a kantár-okka váltószám megállapítása nem egyértelmű. A vámnaplók ismerője, H. Inalcik, Bursza kereskedelméről írott cikkében a gyurgyevói adatokra támaszkodva egy 40 okkás kantárt feltételez.4 1 Ha egy okka 45 akcséba kerül, akkor ez így van, ám az okkánkénti 50 akcsés ár még gyakoribb. 1516-ból leginkább csak ilyen adataink vannak. S ezek szerint a 36 okkás kantár tűnik valószínűbbnek, mint a 40 okkás. Hiszen azt használták a levantei partvidéken a bors mérésére, ahonnét — H. Inalcik megállapításai szerint is - származik a Kelet-Közép-Európa felé szállított bors. A két váltószám szerinti különbség abból adódik, hogy a borsárak kantáronként valószínűleg nem követték a kis tételek esetében tapasztalható ármozgást. 3 ''Pach Zsigmond Pál: A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában, Századok, 1975. 1, 1 32. és Századok, 1978. i. m. 3 8 Goldenberg, i. m. 3 'Istanbul Bapbakanlik Arsivi, Maliye No. 30. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Káldy-Nagy Gyulának, aki felhívta figyelmemet az aldunai vámnaplók gazdaságtörténeti jelentőségére. A vámnaplók mikrofilm másolatát ő készítette el az 1963-64. évi isztambuli levéltári kutatásai során. 4 "Pach Zsigmond Pál: Századok, 1978. i. m. *lH. Inalcik: Bursa and the Commerce of the Levant. Journal of the Economic and Social History of the Orient III. 1960,137.
