Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Láng Imre: Az Egyesült Államok "új semlegessége" az 1930-as években 48

94 LÄNG IMRE Az amerikai kormány 1938-ban nem nyúlt a semlegességi törvény problematiká­jához. Álláspontját több körülmény indokolta. A képviselőház január 10-én leszavazta ugyan Ludlow képviselő alkotmánymódosító indítványát, amelynek értelmében a Kong­resszus csak népszavazás után üzenhetett volna hadat, de a szavazati arányok (209 : 188) az izolacionizmus le nem becsülhető erejét bizonyították.12* Az Egyesült Államok nemzetvédelmi kapacitásának fokozására felhívó elnöki javaslat kapcsán szintén a kül­politika iránti bizalmatlanság mutatkozott meg. Azt követően, hogy Roosevelt 1938. január 28-án a Kongresszushoz intézett üzenetében a katonai és haditengerészeti fegyver­zet jelentős fejlesztésének, a hajóépítési program növelésének jóváhagyását kérte, izola­­cionista törvényhozók részéről támadás érte a kormányt, hogy a megnövelendő fegyveres erők tengerentúli háborúban való részvételt szolgálnának. Az a kérdés is felmerült, vajon a haditengerészet fejlesztését nem az Angliával vagy más országgal kötött vagy tervezett szövetség, illetve megegyezés teszi-e szükségessé.126 A kormány helyzetét az 1937/38-as recesszió is nehezítette. Habár a gyors kormányintézkedések és az amerikai áruk iránti külföldi kereslet fennmaradása következtében viszonylag rövid idő alatt véget ért a gazdasági visszaesés, a súlyos hónapok fejleményei újabb ösztönzést adtak a New Deal ellenzékének. Az izolacionizmus és a gazdasági konzervativizmus heterogén tábora Roosevelt belpolitikai akcióival elégedetlenkedőkkel egészült ki.12 7 A kormány észlelte e folyamatokat, s arra a következtetésre jutott, hogy el kell határolnia magát az 1937. évi semlegességi törvény felülvizsgálatát és radikális módosítását célul tűző javaslatoktól. 1938 első hónapjaiban ugyanis több mint húsz tervezetet terjesztettek elő a Kongresszus­ban, amelyek kidolgozói agresszort sújtó intézkedéseket: fegyverkiviteli tilalmat, ille­tőleg gazdasági és pénzügyi szankciókat irányoztak elő.128 A Kongresszus két külügyi bizottsága úgy döntött, hogy a következő ülésszakon kell megvizsgálni a semlegességi törvény revíziójának ügyét. A Münchent követő hetek amerikai fejleményei arról tanúskodtak, hogy a kormány nem a béke megszilárdításának aktusaként tartotta számon a Csehszlovákia rovására létrejött egyezményt. Roosevelt október 11-én bejelentette, hogy 300 millió dollárral növeli a katonai kiadásokat; október 26-i rádióbeszédében rámutatott, hogy nem lehet béke, ha a jog uralmát megismétlődően a puszta erőszak váltja fel; a katonai vezetőkkel folytatott november 14-i megbeszélésen vázolta elgondolásait a repülőgépgyártás fej­lesztéséről. Az elnök eleinte személyesen foglalkozott a francia repülőgépvásárlásokkal, majd december 17-én megbízta Morgenthau pénzügyminisztert a külföldi hadianyag­­rendelések ügyeinek intézésével.129 A kormány az amerikai hadipotenciál igénybe­vételének útját egyengette. De hogyan nyújt támogatást európai háború kitörése esetén az agresszióval szemben álló országoknak? 1 2 5 Az indítvány nem vonatkozott az Egyesült Államok elleni invázióra. Peace and War. 52.; Divine: i. nu 220. 1 “ Peace and War. 53.; Hull: i. m. 573-574. lí7Az elnök a Legfelső Bíróság reformját célzó terv kudarca után arra törekedett, hogy megszabaduljon a New Dealt ellenző demokrata párti szenátoroktól és képviselőktől. Az akció növelte ellenfeleinek számát 1 2 * Divine: i. m. 221-222. 1 7 9 Langer-Gleason: Lm. 37-38., 45-46.; Pratt: Cordell Hull 1933-44. 302-303.

Next

/
Thumbnails
Contents