Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Trócsányi Zsolt: Kísérletek teljes katonai uralom létrehozására Erdélyben (1732-1739) 983
KÍSÉRLETEK KATONAI URALOM LÉTREHOZÁSÁRA ERDÉLYBEN (1732-1739) 999 hasznát keresve, fellépnek. A vita a Steinhilbert-féle vaskereskedelmi monopóliumon robban ki, amelyet elsősorban a városok sérelmeznek, hisz az ő vaskereskedőiket tönkreteszi, vasfeldolgozó iparosaik pedig a nyersanyagár várható felemelését fogják megszenvedni. A Cameralis Directio (közvetlenül vagy a kincstári szervezet alsóbb funkcionáriusai útján) 1735 január első napjaiban teszi közzé Steinhilbert monopóliumát s a nem-erdélyi vas kitiltását.83 A városok reagálása nagyon gyors: Kolozsvár már 1735. január 10-én azzal fordul a Cameralis Directióhoz, hogy a vaskereskedelmi monopólium és a magyarországi vas kitiltása a kereskedőknek, iparosoknak s másoknak is rendkívül káros lévén, a Gubernium és a rendek egyetértése nélkül nem fogadják el a bérlet tényét. Jelzik, hogy a Guberniumhoz fognak folyamodni.84 A Gubernium, amely éppen csakhogy kiszabadult a katonai vezetés alól, vár néhány hónapot, míg a panaszok felgyűlnek nála a vasmonopólium ellen, akkor azonban nemcsak ez ellen támad, hanem a kincstári javak egész bérleti rendszere ellen, igen erőteljesen, s ebben még kincstári szakember is segítségére van: Petru Dobra, az első erdélyi román, aki Erdély Habsburg-korszakában jelentősebb kormányhatósági pozícióba emelkedik.8 5 A Gubernium első látható lépése 1735. június 2-i felségelőterjesztése. Ebben azt kéri, hogy az uralkodó törölje el a fiscalis javak bérbeadását, vagy legalábbis függessze fel ezt addig, amíg ezekről megfelelő tájékoztatást nem kap. Az ilyen bérletekből csak romlás és pusztulás származik, s a tönkrement fiscalis birtokok közterheit a többi adózók kell hogy viseljék.86 Másnap pedig Wallis főhadiparancsnokot is megkereste ez ügyben. Tájékoztatta 1735. június 2-i felségelőterjesztéséről. Nála elsősorban azzal érvelt, hogy a bérlet miatt leromlott kincstári jószágok adóterhei a többi adózókra hárulván, azok se lesznek képesek fizetni a katonaság tartásához szükséges adót.87 Ez az érv még a sértett 83 Thes.:AG 1735:6-7. 84 Uo. 1735:7. 8 5 Dobra a kincstári igazgatás alacsonyabb pozícióiban kezdi meg karrierjét. Olténiában is szolgál, ahol anyanyelvének jó hasznát veszi. A számvitel területén emelkedik fel: szám tiszt, majd 1733-ban kincstári számvevő (uo. 1733: 62), 1735-ben e tiszte mellett a tizedbérletek felügyelője is (uo. 1735: 56). 1736-ban nyeri el a fiscalis director tisztséget (G. P. 1736: 326.) Karrierjét képességei mellett annak is köszönheti, hogy nemcsak a román vallási uniót fogadja el, hanem utóbb a latin szertartású katolikus hitre tér. Ez nem jelenti azt, hogy ne működne benne a kialakulóban lévő román nemzettudat: 1751-ben igen határozottan kiáll azok mellett a királyföldi románok mellett, akiket a szászok részéről üldözés ér. 86 G. P. 1735: 142. Feltehető, hogy Dobrának is volt (közvetett) szerepe ezeknek az érveknek a megformálásában. Ha nem, akkor is érdeméül róhatjuk fel, hogy 1735. július 31-én a fisco-Apafi jószárok további sorsát illető tervezetében ezeket a gondolatokat bővebben kibontva tárta a Cameralis Directio elé. (A kérdés felvetésére az adott okot, hogy Szendrey János, a fisco-Apafi jószágok administratora, valójában bérlője - Magyarországról Erdélybe származott kamarai tisztviselő, aki lojalitása hangsúlyozására jónak látta a „von Carlshulden" előnevet felvenni - 1735 első felében meghalt.) Dobra memoranduma felhívta rá a figyelmet, hogy a kincstári javak bérbeadása mind a provinciális status, mind a katonai szervek ódiumát kiváltotta, ezek a bérletek olyan monopóliumok lévén, amelyek csak a magánhasznot szolgálták, a közjónak azonban ártottak. A jobbágyok iszonyodnak a „bérlet" elnevezéstől (jogtalanságok fűződnek hozzá), de a bérletek igazgatásában résztvevő tisnek is, hiszen szinte már ujjal mutogatnak rájuk. A nép úgy gyűlöli a bérletet s a bérlőket - írja -, hogy még jótetteiket is rosszra magyarázza. (Thes.: AG 1735: 111.) 87 G. P. 1735:147.
