Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Trócsányi Zsolt: Kísérletek teljes katonai uralom létrehozására Erdélyben (1732-1739) 983
KÍSÉRLETEK KATONAI URALOM LÉTREHOZÁSÁRA ERDÉLYBEN (1732-1739) 995 János gubernátor katolikus, a Gubernium első tanácsosa a katolikus püspök, rangban utána - az ország generálisa, a főkancellár és a kincstartó tiszte nem lévén betöltve - a rendek elnöke, Bornemissza következik, aki egyben az Erdélyi Udvari Kancellária vezetője is), a kormányzatnak van politikai érzéke gesztusokat tenni a protestánsok némi megnyugtatására is.6 0 A Guberniumnak és az Erdélyi Udvari Kancelláriának ti. minél szélesebb rendi egység kell a háta mögé, hogy felléphessen a katonaság túlkapásai ellen. Elsősorban a katonatisztek által követelt discretiókat,akaiják visszaszorítani, az 1720-as évek katonai regulamentumára hivatkozva, amely nem engedélyezi ilyen szolgáltatások felvételét.6 1 Transylvanicis-szal azt az elvet, hogy a Diploma Leopoldinum s a további királyi rendeletek meg Erdély törvényei nem írják elő: mely felekezet tagjának kell e tisztséget viselni, s így a Konferenz, 1735. július 17-i felségelőterjesztésében, két katolikus személyt jelöl (első helyen Bornemisszát, a másodikon Komis Istvánt) - s hogy az akatolikusoknak se legyen oka panaszra, a harmadik helyen" Bethlen Ádámot, aki a reformátusok közül a legkevesebb szavazatot kapta. Ezek után természetes, hogy III. Károly Bornemisszát nevezi ki (EK: AG 1735: 59), akinek ez formálisan nagy rangemelkedés, gyakorlatilag pedig erős pozíció arra az esetre, ha visszavonulna Bécsből. Az alkancellár azonban egyelőre nem kíván távozni az udvarból (1. errenézve: EK: AG 1736: 29.). 6 0 Ilyen gesztus a reformátusok szilágysomlyai templomépítésének engedélyezése. A somlyai templomépítést III. Károly először 1730. július 21-én állíttatta le (addig, míg a Gubernium jelentést tesz az ügyről). Az építtetők azonban annál buzgóbban láttak az építkezéshez. Mikor aztán a váradi katolikus püspöki vikárius panasszal élt emiatt az uralkodónál, az 1731. április 3-án elrendelte a templomépítés megszüntetését, eltiltotta a templom használatba vételét, s a fiscalis director útján vizsgálatot rendelt el azok ellen, akik engedetlenek voltak a királyi rendelettel szemben. A Gubernium 1731. május 11-én rendelkezett is a fiscalis directomak vizsgálat tartása és az új templom használatának eltiltása iránt (G. P. 1731: 158.) Az Erdélyi Udvari Kancellária a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis 1732. decemberi ülésén előhozza a templom ügyét, a Konferenz azonban ezt, a partiumi megyék összes többi ügyeivel együtt, függőben hagyja addig, míg a Partium megosztása nem történik meg. így az 1733 tavaszi országgyűlésen nem lehet felvenni a fiscalis director által a templomépítés miatt perbehívottak ügyét (G. P. 1733: 11.). Feltehetően nemcsak emiatt - ennek az országgyűlésnek volt a feladata a gubematori tisztre való jelölés, külön felekezeti izgalmakat felesleges volt kelteni. 1736-ban azután nyilván Bornemissza eszközli ki azt a királyi rescriptumot (június 24.,), amely feloldja a templom építésének tilalmát, törli a somlyai református egyházközség vezetőinek a fiscalis director által történt evocatióját, csak meginteti a Kraszna megyei és somlyai reformátusokat amiatt, hogy azok „illetlen" cselekményeket engedtek meg maguknak a katolikusok s különösen papjaik ellen (G. P. 1736: 253). 6 'A Gubernium 1735 őszén tájékoztatja az Erdélyi Udvari Kancelláriát, hogy az Erdélyben tartózkodó császári katonaság kevésbé tartja meg a katonai regulamentumot, mint más tartományokban. A Kancellária 1735. november 24-én megküldi a levelet a Haditanácsnak, az pedig (tekintettel a közte és a Kancellária közt Wallis panasza miatt folyó vitára) még aznap jónak látja rendelkezni a főhadiparancsnoknak: vizsgálja ki az ügyet, orvosoltassa a jogos panaszokat, s állandóan ügyeljen a regulamentum betartására (EK: AG 1735: 124). Amikor gr. Olivieri alezredes, a határőrség frissen kinevezett parancsnoka 1736. január 12-én nem a legjobb modorban követeli a korábban szokásos discretiót Apor Péter háromszéki fó'királybírótól, aki egyébként is nemegyszer céltáblája a katonaság túlkapásainak („sic me pro solita Discretione recomendare [sic] volui, de effectu nullatenus dubitans"), a Gubernium ana utasítja Aport, hogy ez ügyben „cselekedgye azt, a mi hellyes, és illendő lészen", „csak a Regulamentumnak observatiojára vigyázzon", nehogy ennek elhanyagolását később felróják neki (G. P. 1736: 8). A regulamentumra hivatkozik az országgyűlés is 1736 júniusában Wallishoz mint az országgyűlés királyi biztosához (s egyben mint főhadiparancsnokhoz) küldött megkeresésében, azt kérvén, hogy tiltsa el a discretiók követelését (uo. 1736:118.)
