Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Trócsányi Zsolt: Kísérletek teljes katonai uralom létrehozására Erdélyben (1732-1739) 983
992 TRÓCSÁNYI ZSOLT hogy a jelölésnél, a szavazatok szétszóródása révén, érdemes katolikusok szenvedtek sérelmet; első helyen Bornemissza Jánost, mindjárt utána Haller Jánost említik. Minthogy azonban Bornemissza több ízben jelezte, hogy nem tart igényt e tisztségre, a Kancellária első helyen Kornis Istvánt javasolja (tekintettel ősei és saját maga érdemeire), mellette Pettki Dávidot és (Wallis kirekesztésével és Bornemissza visszalépésével immár logikusan) Haller Jánost. Ki Haller János, aki így az országgyűlési jelölésen kívül kerül be az uralkodó elé szánt javaslatba? Családja egyike a 16—17. századi Erdély vezető főúri családjainak. Az Apafi-korban (a török által 1663-ban megöletett Haller Gáboron kívül) a család két tagja tanácsúr: János és Pál. János az 1680-as években jelentős politikai szerepet visz: ő vezeti azt az erdélyi küldöttséget, amelynek feladata Erdély helyzetének rendezése lenne a Habsburg-birodalommal szemben. Ügyködésük eredménye, az 1686-i Haller-diploma, az adott katonai helyzetben jóval előnyösebb Erdély számára, mint az 1691-i Diploma Leopoldinum — de az események hamarosan túlhaladják. Mikor 1691-ben Erdélyben megkezdődik az új berendezkedés, Haller János mint Erdély legtekintélyesebb katolikus főura kapja az akkori 4 „sarkalatos tisztség" (officium cardinale) egyikét (a legkisebb rangút), a kincstartóságot. (Az első három ilyen tisztség viselői reformátusok: Bánffy György a gubernátor, Bethlen Gergely az ország generálisa és Bethlen Miklós a kancellár.) Pár év után, magas korára és gyenge egészségére való tekintettel, lemond tisztéről. Fia, Haller István a Bánffy György halála után a Gubernium ideiglenes működésképessé tételére szervezett Deputatio elnöke (rövidesen bekövetkező haláláig). Haller János az ő fia. Pályája magasra ívelését a család rangjának is köszönheti, saját (jónak bizonyuló) képességeinek is — de nem utolsósorban annak, hogy Bornemissza János felismeri ezeket a képességeket, és már az 1720-as évek végén mintegy szövetségre lép vele. A self made man alkancellár igen józanul méri fel saját súlyát: tisztában van vele, hogy neki (hivatali rangja és tényleges hatalmi súlya, bárósága és több tízezer holdas frissen szerzett birtoka ellenére) tanácsos Erdély valamelyik réginek számító arisztokrata családjával fogóznia. A nagy katolikus családok közül ez a Kornisokkal nem sikerül - azok talán túl biztosnak érzik pozíciójukat, talán feszültségek is keletkeznek Kornis Zsigmond és Bornemissza közt 18 évi gubernator-alkancellár együttműködésük alatt. Haller János viszont még fiatal ember, amikor Bornemissza János lépést tesz feléje. A szó szoros értelmében átadja neki csík-gyergyó-kászon-széki főkirálybíróságát. Gubemiumi tanácsossága elérésében is nyilván ő segíti: mikor 1730-ban az országgyűlés jelölést tesz a Haller György halálával megüresedett tanácsosi helyre, ő harmadik helyen kerül a listára, Pettki Dávid 69 és Thoroczkai János 39 szavazata mögött, 34 szavazattal, a Gubernium a szavazataránynak megfelelően Pettkit ajánlja a tisztségre,42 III. Károly a Ministerialkonferenz 1732. december 11-i javaslata kapcsán (ez az Erdélyi Udvari Kancellária előterjesztése alapján születik) mégis Haller Jánost nevezi ki erre a tanácsosi helyre.43 Most pedig be se kerül a jelölésbe, csak Bornemissza János két húzása (Wallis kiiktatása és saját maga visszalépése) teszi lehetővé azt, hogy „előrelépjen". A Ministerialkonferenz ülésén kiadós vihart vált ki az Erdélyi Udvari Kancellária előterjesztésének az a kitétele, amely szerint nem a 3 natióból való indigéna nem 4, G.P. 1730:302. 43 EK: AG 1732: 94.
