Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919

I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 971 vár három év alatt épülhetett fel, mert az oklevélnek egy újabb jegyzete szerint 1380-ban a várnagyról szóló rendelkezését úgy módosították, hogy az csak német nemzetiségű lehet. Ezek mellett azonban vannak olyan adataink, melyek a kapcsolatok fokozatos újrafelvételére utalnak. Ilyen például a szebeniek Havasalföld felé irányuló kereskedelmének támogatása,33

8

valamint a Havasalföld fölött is joghatósággal bíró szörényi püspökség alapítása 1376-ban, s a „Maior Valachia" részére 1382. május 9-én rendelt önálló argesi püspökség.339

Szörényben a magyar király közreműködése természetes volt, hiszen 1375. évi hadjáratában Lajos király biztosította a bánság fennmaradását, az argesi alapításban való részvétel azonban már a magyar befolyásnak Radu részéről való elismerését jelentheti. Nem lehetetlen, hogy ennek az alapításnak a kapcsán bizonyos zavargások is támadtak, s ezeknek a lecsillapítására küldhetett csapatokat Lajos király 1382 júliusában Garai Miklós nádor vezetésével a Havasalföldre.340

Végül ilyen jelnek tekinthető a magyar államcímer elemeinek Radu vajda pénzein és pecsétjén való használata.34

1

A szomszédi kapcsolatok további kedvező fejlődésére utalnak a Mircse vajda (1386—1418) korából származó adataink is, aki 1389-ben még védelmi szövetségre lépett Ulászló lengyel királlyal Lajos ellen,34

2

1390-ben azonban már mint Fogaras és Omlás hercege és szörényi ispán erősíti meg e szövetségét,34

3

1392-ben birtokot és tizedmentességet adományoz három bojárjának,34

4

1395. március 7-én eskü alatt kötelezi magát arra, hogy részt vesz Zsigmond király török elleni háborújában,34

5

1399-ben már Hunyad várát birtokolja,34

6

s ugyanakkor neje magyar királyi birtokot tart zálogban,34 7

végül pedig 1406. november 23-án mint „havasalföldi fejedelem Omlás és Fogaras hercege, a szörényi bánság urának" mondja magát egy oklevelében.34

8 33

'Z-W.: Urkundenbuch II. 555. Lajos király 1382. március 14-i oklevele. 33

'Karácsonyi János: Az argyasi (argesi, ardsisi.) püspökség. A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának felolvasó üléseibó'l. 53. sz. Budapest, 1905. 6-3. Kny. Pataki: i. m. 77-78. - Hóman szerint i.m. II2. 242. a havaselvi és szörényi püspökségek alapítása 1381., illetve 1382-ben történt. 34 0

Véleményünk szerint erre utalhat Lajos király 1382. július 11-én, Zólyomban kelt parancslevele, melyben utasítja országa valamennyi bíráját, halasszák el Szent Mihály ünnepének nyolcadára (október 6.) Ugrolthi István fia Lőrincnek, Garai Miklós nádor familiárisának folyamatban levő pereit, mivel az ura vezette királyi hadakkal ő is Havasalföldre indul. - A témánk szempontjából rendkívül fontos és eddig ismeretlen oklevél szövege: Függelék 9. MODI. 62534. 3 41

Pataki: i. m. 120 és 122. - Elekes Lajos: A havaselvi vajdák címere a középkorban. Turul A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye 26/1942/12-21. Lásd még Uő: Basaraba családja 25-26. - Brätianu a címertani hatást nem ismeri el. Le probème de la continuité daco-romaine. Bibliothèque historique du Sud-est Européen. 2. Bukarest, 1944. Extrait de la „Revue Historique de Sud-est Européen. 1943. p. 76-88. 3 4 2 Zsigmond-kori okit. I. 1287. reg. 34 3 Uo. I. 1331. reg. 1390. január 2. Lásd még uo. 1406. 1390. március 11. és 2129. reg. 1391. július 6. - Ekkor még nem írhatta magát bánnak, mert csak 1395 és 1408 között lett azzá. Hóman: i. m. II2. a 352. és 353. közötti Táblázat. Előtte a következő szörényi bánokat ismerjük: 1387-1388: ifj. Losonczi László és István, 1388-1390: Kaplai János, 1390-1391: Petényi Miklós, 1392-1393: Bebek Detre, aki után Mircse következett. Hóman: uo. 344

Uo. I. 2739. reg. 1392. december 27. 34 5

Uo. I. 3864. reg. 1395. március 7. 346

Uo. I. 5680. reg. 1399. január 23. 34 7

Uo. I. 6149. reg. 1399. november 18. 34

"Uo. II/l. 5132. reg. 1406. november 25.