Századok – 1982
Tanulmányok - Engel Pál: Honor; vár; ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről 880/V
HONOR, VÄR, ISPÁNSÁG 905 felül is múló territoriális hatalmat ruházzon rájuk. A Drugetek tartománya az ország északkeleti megyéiben épült ki, és amennyire erről egyáltalán szó lehetett, a vajdai (és báni) honor pontos" mása volt. Kezdetei tulajdonképpen Aba Amadé tartományuraságára nyúlnak vissza, aki nádori címmel élt, és az uralma alá tartozó országrész nemesei számára Vizsolyon (Abaúj m.) hozott létre bírói fórumot.90 Ezt az efemer közjogi intézményt támasztotta fel Károly Róbert az Amadéfiak leverése után, amidőn Druget Fülöp szepesi ispánra bízta Újvár (Abaúj) megye kormányzását (1317),9 1 és 1323 elején nádorává is megtette.9 2 Az ország első méltósága ettől fogva a király haláláig a Druget-család kezében maradt: Fülöpöt halála (1327) után testvére, János (1328—1333) és ennek fia, Vilmos (1334—1342) követték. Bírói széküket 1321 óta Vizsolyon tartották, ahol albírájuk (viceiudex) ítélkezett a nevükben, akárcsak az erdélyi Szentimrén az alvajda. Illetékességük határa az ún. hét vármegye volt: Újvár, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa, tehát az utóbbi kettőt leszámítva nagyjából egybeesett azzal a területtel, amely „tartományúri" fennhatóságuk alá került. Gömör megye ugyanis nyomban visszafoglalása után (1321) az uralmuk alá jutott, 1328 körül pedig a király rájuk bízta Ung, Zemplén, Sáros és Borsod kormányzását is, az első kettőét a nádorra. Druget Jánosra, a másik kettőét a fiára, Vilmos mesterre. Amikor tehát az utóbbi 1333-ban „örökölte" apjától a nádorságot, egyedüli kormányzója lett egy Erdélynél is nagyobb hatalmas területnek, amely Szepes, Sáros, Zemplén. Ung, Abaúj, Torna. Borsod, Gömör és utóbb még Heves megyét ölelte fel.9 3 Ezen a területen a Drugetek viselték valamennyi felsorolt megye ispáni tisztjét, az egyes megyék élére pedig bírói helyetteseik kerültek, akiket — mint a vajda az erdélyi megyék ispánjait — ők jelöltek ki, s akik az ő nevükben ítélkeztek a megyei hatóság élén, mint a nádorok „udvarispánjai" (curialis comes), „albírái", (vicejudex), ,helyettesei" (vicesgerens) vagy — a leggyakrabban — alispánjai (vicecomes). János és Vilmos ungi és zempléni helyettese, Gud mester egyenesen ispáni (comes) címmel állította ki okleveleit.94 A Drugetek tartományaikban a várak tekintetében is olyasféle territoriális elv érvényesüli? mint Erdélyben vagy Szlavóniában. Itt nem került sor a hatalom szétaprózására. 9 0 Györffy 1.52; Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Bp., 1978. 32-33. 91 Fülöp először 1317. júniusában szerepel újvári ispánként: AO I. 433. Az eseményekre Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Bp. 1978. 92-93. 9 2 Első nádori kiadványa 1323. jan. 15-én kelt: Dl. 96.097. 9 3 A nádor vizsolyi kúriájára Nyers Lajos: A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században. Kecskemét, 1934. 7-29; a hét vármegyére Györffy I. 52. Gömörben egy keltezetlen. 1322-re datálható oklevél szerint már Druget Fülöp uralkodik: DF 268.381, és Füleken várnagyot tart: AO IV. 386. Druget János ungi kinevezését (1328) 1. fent 888. 1. Zemplént 1327 aug. és 1329 nov. között kapta meg (DF 254.240, Dl. 84.259/a); Vilmos Sárost 1327 ápr. és 1329. máj. között (ZW. I. 411,-DI. 60.198), Borsodot 1327. aug. és 1329. aug. között (F. VIII/3. 228, AO II. 424). Hevesi alispánja 1339-től szerepel: AO III. 543. 94 Curialis comes Újvár megyében (1318: AO I. 471; 1324: Dl. 60.187; 1325: Dl. 60.193) viceiudex Abaújban (1317: AO 1.433) és Sárosban (1329: Dl. 60.198; 1333: F. VIII/3. 711; 1334: Dl. 39.823), vicecomes Abaújban 1326-tól (Dl. 83.194), Sárosban 1335-től (AO III. 173), Szepesben (1331: DF 262.678 stb.) és Borsodban (1335: Dl. 96.177; 1337: Dl. 96.194 stb.). Gömörben a szokásos forma „vice Philippi palatini comes" (1324: DF 263.313; 1326: Dl. 56.835 stb.), Zemplénben ugyancsak (1329: Dl. 84.259/a; 1331: DF 254.242). Gud mester comes de Zemplen 1336: AO III. 245, comes de Ung 1336: Dl. 95 082, de egyébként ő is más formulát használ (1332: Dl. 40.631; 1335: Károlyi I. 98; 1337: Zichy I. 515).
