Századok – 1982
Tanulmányok - Engel Pál: Honor; vár; ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről 880/V
904 ENGEL PÁL mind szilárdan báni kézben voltak.8 7 Néhányat közülük Nagy Lajos 1345 után eladományozott, illetve elcserélt, de ez a szlavón bánság Mikes által megalapozott tekintélyét számottevően nem csorbította.8 8 Mindeme várak és uradalmaik a báni honor (honor banatus) tartozékai voltak, vámagyaik - akárcsak Erdélyben — a bán kíséretéből kerültek ki, és ők viselték a bán nevében a szlavóniai megyék ispáni tisztjét. Ezek közül a század közepe után főleg csak kettőről: KörösiőLés Zágrábról hallunk, de korábban még tengődött egy darabig néhány kis Árpád-kori comitatus (Gerzence, Marócsa, Kemlék) intézménye.89 Erdély és Szlavónia kormányzása tehát kezdettől fogva alapvetően különbözött az uralom mêgszervezésének attól az ad hoc módjától, amit az anyaország egyes vidékein megfigyelhettünk. Mindkettő több comitatus-ból álló territórium volt, amelyet megállapodott határok fogtak közre. Ezeken belül nemcsak a vajda, ill. a bán külön joghatósága érvényesült, hanem a királyi jogok is egy kézben halmozódtak fel. A tartomány élére állított tisztségviselő nemcsak arra kapott felhatalmazást, hogy országa lakosaival szemben a törvényt a király nevében érvényre juttassa, hanem arra is, hogy a honorja alá eső várakkal és birtokokkal szabadon rendelkezzék arra az időre, amíg hivatalban van, és azokat tetszése szerint átruházhassa híveire. A két nagy tartomány esetében használt szervezési forma összehasonlíthatatlanul előnyösebb volt az uralkodás szempontjából, mint a kisebb-nagyobb váruradalmak élére állított várnagyocskák megszervezhetetlen, szinte már áttekinthetetlen tömege. Egy fontos kívánalom volt csak: a kiszemelt méltóságviselő megingathatatlan hűsége, mert enélkül óriási territóriumaik az alig leküzdött oligarchia újjáéledéséhez nyújtottak volna alapot. Szécsényi és Mikes bán személyében ez a feltétel biztosítva volt, hiszen mindketten a "harcok kezdete óta páratlan buzgalommal fáradoztak Károly Róbert ügyéért. Személyükön keresztül a király könnyedén tudta mozgósítani egy-egy hatalmas terület minden erőforrását, az uralmat ugyanakkor biztosan tartotta kézben, és így_több érv amellett szólt, hogy hatalmát az anyaországban is lehetőleg ezen a módon szervezze meg. Erre lassanként sor is került Jbár a két nagy. tartományhoz méretben is hasonló szervezet csak egy jött átmenetileg létre. Károly Róbert a jelek szerint egyedül Nápolyból jött kísérőinek, a Drugeteknek a hűségét és képességeit találta annyira kiemelkedőnek, hogy a vajdáéval vetekedő, sőt azt 81 Nagykemlékre 1321: Smiíiklas XIV. 444; 1349: AO V. 284 és fent 896. 1.; Kiskemlckre 1326: Smiíiklas IX. 316; 1343; AO IV. 303; 1357: AO VI. 552;Gariesra 1334; AO III. 86 (kelethely); 1365: Smiíiklas XIII. 446; 1380: Dl. 100 173; Okicsra 1321: Smiíiklas IX. 36; 1350: Dl. 45 129. Kapronca, Berstyanóc, Medvevár, Zselin, Szamobor, Szomszédvár, Ozalj várakra Fügedi 1977. 109, 154. 166, 174, 195, 200, 214, továbbá Engel 1977, Adattár a megfelelő helyeken. Greben 1360-ig volt báni vár (1333: Dl. 100.049; 1355: Smiíiklas XIV. 444); Lipovecet Mikes bán 1338-ban foglalta el, ezóta báni vár 1373-ig (1338: DF 247.978; 1349: Wertner 196; 1361: Smiíiklas XIII. 148, 156.) "1345-ben Szomszédvárt, 1360-ban Grebent adta vissza régi birtokosaiknak (Fügedi 1977. 138, 200), 1363-ban Berstyanócot elcserélte Kljucs boszniai várért (Dl. 100.091; 1364: Dl. 100.096), és 1373-ban Lipovecet az olasz de Surdis János püspök rokonságának adományozta (HO VII. 413). " 1361: Leusták bán szerint a Lipovec vár ostromakor elfoglalt Otnya birtok „hactenus sub nomine regio ratione honoris nostri banatus per nos extitit conservata", Smiíiklas XIII. 156. 1362-ben a szlavóniai helytartóvá kinevezett Kanizsai István püspök testvére, János mint „occupator honoris banatus regni Sclauonie per ... regem . .. deputatus" veszi birtokba a bánságot: Dl. 103. 313. -Gerzencére pl.1363: Smiíiklas XIII. 300; Marócsára 1357: AO VI. 552; Kemlékre 1349: AO V. 284.
