Századok – 1982
Tanulmányok - Engel Pál: Honor; vár; ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről 880/V
HONOR, VÄR, ISPÁNSÁG 891 A tudtunkkal kiadatlan, bár nem teljesen ismeretlen forrás egy 6 lapos keltezetlen papírfiizet, amelybe Himfi Benedek bán környezetének írástudó embere, Pál fia Miklós mester vezette be mintegy két hónapon keresztül a temesvári ispáni háztartás bevételeit és kiadásait.3 9 Himfit, mint az imént láttuk, ]371 novemberében nevezte ki a király temesi ispánnak és bízta rá a temesvári várat a hozzá kapcsolt „alsó részekkel" együtt. Hivatalát J375-j| töltötte be, amikor a jelek szerint Garai nádor lett az utóda.40 A feljegyzést tehát erre az évkörre kell datálnunk, és ezek után már a pontos keltét is meg tudjuk állapítani egy naptári konkordanciából, amely szerint Szt. Vid napja, június_15-e akkor éppen keddre esett. Ez az -1372. évnek felel meg, a szöveg tehát ebben az esztendőben keletkezett, és ezen belül — számos keltezetlen rovat között elszórtan — április 28-tól június 27-ig találunk benne napi dátumokat. Készítője, úgy látszik, nem közvetlenül Himfi alárendeltje volt, a bánt ugyanis „a mi urunk"-ként (dominus noster) emlegeti, míg egy alkalommal megnevezi „az én uramat" is (domino meo) bizonyos Miklós mester személyében, akit — mint alább látni fogjuk — Benedek bán öccsével, Himfi Miklóssal lehet azonosítani. Sűrűn szerepel a szövegben a háztartás gazdaasszonya, az „úrnő" (domina) is, aki alkalmasint e Miklós felesége lehetett, bár az sem kizárt, hogy magáé a báné. Ez a rövid időszakot felölelő számadás a maga kuszán keveredő és a be nem avatott számára olykor homályos értelmű bejegyzéseivel természetesen nem alkalmas az uradalom gazdálkodásának mérlegszerű elemzésére. Világos képet nyújt viszont arról, hogy ez a gazdálkodás egészében hogyan festett. A bgvétel&ket a temesvári királyi uradalom és a hozzá kapcsolt birtokok jövedelmei képezték.4 1 A jövedelmek között a legnagyobb tételt Temesvár és Somlyó (azaz Mezősomlyó) városok (civitates) 400 ft-nyi adója (collecta) képviselte, amiből azonban, miért, miért nem, csak 86 ft jutott el a számvevő kezéhez.42 További jelentős bevételek származtak a Keve megyei Makszond — nyilván a helység és „kerülete" azaz uradalma43 — collectájából (több mint 45 ft, és további 12 százas ft), Oszkola és tartozékai (cum tenutis) adójából (42 százas ft), és a temesvári vámból, amelynek kisebb, egy-két forintos tételekben, de folyamatosan csordogáló jövedelme nagyjából fedezte az uradalom folyó kiadásait. Temesvári bevétel lehetett — talán az itteni országos vásár vámja - az a „Szt. László-napi" 40 ft is, amelynek forrását a feljegyzés nem nevezi meg. Voltak természetbeni jövedelmek is: a Csanád megyei Perjémes és a Temes megyei Lugas és Hodos uradalmaiból ökröket hajtottak be, valószínűleg adó gyanánt.44 39 Dl. 37.186. A számadást eddig tudtommal egyedül Székely György értékesítette, más vonatkozásban (Magyarország története. 2. kiad. Bp., 1967. 98.) A tanulmány függelékében a teljes szöveget mellékelem. 40 1375: Temes 133. Garai itteni birtoklására vö. (1375-80): Doc. Val. 261; 1377: Dl. 91 837; 1382: Krassó III. 158; 1386: uo. 164. 41 L. a Függelékhez írt jegyzeteket, és a 44. jegyzetet. 4 2 Item nota de collectis de duabus civitatibus exigitis, videlicet de Themesuar et de Somplio, quantos michi dederunt, super CCCC quanti fuerunt remanserunt in illis LXXXVI flor. - A kiváltságos települések jobbára máshol is ki voltak véve a honor alól; a liptói mezó'városokra pl. Századok 43 (1909) 862, a trencséniekre 1375: F. IX/5. 37. a3 Csánki II. 119 (districtus) 4 4 Mindezek az uradalmak királyi birtokok voltak, és nyilván a temesi honorhoz tartoztak. Lugasról és Hodosról ezt biztosan tudjuk (1368: Doc. Val. 213-214; (1375-80): uo. 261), a perjé-
