Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE BULGÁRIÁBAN 865 visszanyerte hatalmát, nem átallott egy érseket küldeni a „szakadár" bolgár egyházszervezet élére.10 7 874 végén, 875 elején VIII. János ismét Boriszhoz fordul levelében,10 8 közölve a bolgár uralkodóval, hogy Róma Ignatiost csak azzal a feltétellel helyezte vissza a konstantinápolyi pátriárkái székhez fűződő jogaiba, hogy az Apostoli Szék jogait Bulgária vonatkozásában tiszteletben fogja tartani. Ignatios viszont Bulgária elszakításával olyasmire vetemedett, amit még Photios sem mert megtenni: Bulgáriának állandó szilárd egyházszervezetet nem is Photios, hanem a Róma által jogaiba visszahelyezett Ignatios adott. A pápa mindenesetre a bolgár fejedelem figyelmébe ajánlja, hogy az egyetemes „katolikus" kereszténységből önmagát zárja ki az, aki a szentségeket kiközösített skizmatikusok kezéből fogadja el. Márpedig a görög klérusra is ez a sors vár hamarosan, ha továbbra is Bulgáriában marad. Boriszhoz írott levelével egyidőben, 874/75 fordulóján a bizánci uralkodónak.1 0 9 I. Basileosnak is levelet küld. melyben kilátásba helyezi, hogy Bulgária jogtalan elfoglalása miatt Ignatios konstantinápolyi pátriárkát is az Apostoli Szék elé fogja idézni, hogy ott adjon számot tetteiről. VIII. János pápa leveleinek végül is annyi eredménye lett, hogy a bolgár fejedelem nagyon ügyes diplomáciai lépésre határozta el magát. Borisz követsége ajándékokkal együtt megérkezett Rómába, s ezzel bizonyos reményeket ébresztett VIII. János pápában, aki nem is mulasztotta el megköszönni újabb levelében1 10 a bolgár fejedelem figyelmességét. A levél hangneme ennek megfelelően is gyökeresen más, tele van bizakodással, s a fenyegetéseket itt már felváltja a Bulgária jövőjéért való aggódás és féltés, nehogy a bolgárok is a gótokhoz hasonlóan a görögök csalárdságának legyenek áldozatai. Egyébként VIII. János leveleire mindvégig jellemző az a szomorú tény, hogy csöppet sem tartózkodik a „görögök" számlájára írt sértő, igazságtalan kitételektől, s hangnemét legfeljebb csak a mindenkori körülmények várható alakulása mérsékli, s a partikuláris római „érdekek" motiválják elsősorban. Mint például ebben a levélben is, enyhén szólva anakronisztikus és a történelmi igazságtól is távol áll az ariánizmus vádja! Végül pedig Belgrád szláv származású püspökét, Sergiust, kánoni okok miatt letettnek nyilvánítja. A pápa levelét Eugenius ostiai és Pál anconai püspökök vitték Bulgáriába, ám ez küldetésüknek csak az egyik felét jelentette. Követségük befejeztével tovább kellett utazniok Konstantinápolyba VIII. János pápa újabb leveleivel. Előbb azonban átadták a pápa levelét a bolgár uralkodónak. Egy másik levélben Borisz testvérének a közbenjárását kéri VIII. János a római szék érdekében.1 1 1 végül a korábbi 866-os római követjárása alkalmából már jól ismert Péter bojárt is ugyanerre kéri neki címzett levelében a pápa;11 mindhárom levél keltezése 878 áprilisa. Ugyanezzel a keltezéssel íródtak a Konstantinápolyban, részint Ignatios pátriárkának, részint pedig a Bulgáriában tartózkodó görög püspököknek címzett levelek is. Az újjáéledt pápai diplomácia ugyanis frontális áttörésre készült, s VIII. János pápa hosszú esztendők halogatása után végre elszánta magát a legvégső lépés megtételére a „quaestio bulgarica" Róma számára is elfogadható rendezése érdekében. ' 0 7 Ibid., p. 2787_8, 13-17-1 08 Ibid., pp. 294 iз^ 14 _20 ,-2958 ;Fr. 37. 1 0 9 Ibid. Fr. 40. p. 29617_ i'9> 23 -24-""Ibid. Ep. VII, 1. pp. 5824I26, 30-6031 . Ep. 66. 111 Ibid., MGH. Bp. VII. 1. pp. 659_ 10, 14. 667; Ep. 70. 112 Ibid., op. cit. pp. бОзг-зз.б!!, 62,_12 ;Ep. 67.
