Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE BULGÁRIÁBAN 861 mással ellentétes jogigényéről ítélkezett, az utóbbi javára.8 9 Borisznak pedig mindegy volt, Rómától vagy Konstantinápolytól kap Bulgária szilárd, állandó egyházszervezetet, csak kapjon, és lehetőleg a kicsikarható autonómia maximumát kapja. Aki többet ígér, oda fog csatlakozni. Bizánc ezúttal gondosan ügyelt arra, hogy elkerülje azt a korábbi hibáját, amiért a bolgár uralkodó négy évvel azelőtt a pápához fordult. A bolgár egyház élére Ignatios egy érseket küldött, aki a többi bizánci püspökhöz viszonyítva kiemelt rangban volt hivatott garantálni a bolgár egyház autonómiáját; kinevezése pedig a bolgár egyház feletti felügyelet gyakorlását jelentette Bizánc számára. A latin klérus ezután elhagyni kényszerült Bulgáriát, a bizánci pedig visszatért oda: a Bulgáriára vonatkozó döntés maradéktalanul végrehajtatott.9 0 Az az Ignatios pátriárka, akinek a pátriárkái székét Photios ellenében Róma segített visszaszerezni, vagyis pontosabban: visszaszerzett pátriárkái jogaiban a pápai tekintéllyel is megerősíttetett, a pátriárkái trónon ülve nagyon is tisztában volt saját pátriárkátusának érdekeivel, jogaival és presztízsével, még ha Róma ellenében is kellett érvényesítenie azokat,9 1 amikor egy érseket, két püspököt és a görög klérust küldte Bulgáriába az állandó hierarchia felállítására. Ezzel kezdetét vette a görög egyházszervezés időszaka Bulgáriában. A pápai legátusok Bizáncból meglehetősen kalandos utazásuk befejeztével érkeztek csak meg Rómába, útközben ugyanis az Adrián hajózva szláv kalózok kezébe kerültek, akik kifosztották őket, és többek között a konstantinápolyi zsinat végzéseinek autentikus példányait is elszedték tőlük. így II. Hadrián pápa nem is tőlük, hanem a II. Lajos császár követségében a zsinat ideje alatt éppen Konstantinápolyban tartózkodó Anastasius Bibliothecariustól informálódott a zsinaton és a zsinat utáni rendkívüli ülésen történtekről. Szerencsére még Kosntantinápolyban sikerült neki megszereznie a zsinati protokollokat mind a tíz zsinati ülésszakról, és azokat le is fordította latinra, s így el tudta juttatni Rómába II. Hadrián pápához.95 Sovány vigasz volt Róma számára, hogy sikerült a skizmát felszámolni a konstantinápolyi zsinaton, amikor viszont Bulgáriát elvesztette, és a pápai remények Illyricum vonatkozásában ismét semmivé foszlottak. Sőt, éppen ezen a téren Bulgária egyházi jurisdictiójának kérdésében kényszerült Róma megtapasztalni igazán a keleti kereszténység igazi érzelmeit Rómával szemben.9 3 2. II. Hadrián és VIII. János pápa kísérletei Bulgária visszaszerzésére A „quaestio bulgarica" legújabb fordulata a 869/70-es konstantinápolyi egyetemes zsinat rendkívüli ülése után Rómát is újabb, az eddigiektől merőben eltérő politika kialakítására sarkallta a szláv népek vonatkozásában. II. Hadrián pápa pontosan azt veszítette el, amit pedig I. Miklós pápa a „legnagyszerűbb" örökségként hagyott rá: Kelet-lllyricumot, vagyis Bulgáriát. A bolgár kérdés azonban távolról sem került le a 8,F. Dvornik: The Photian Schism, op. cit. p. 153'. ,0 D. Obolensky. op. cit. pp. 93-94. A subordinatio jellegét 1.: V. Swovoda: L'origine de l'organisation de l'Eglise en Bulgarie. Bvzantinobulgarica II, Sofia, 1966. pp. 70-77. '1 F. Dvornik: Photios, Nicholas I and Hadrian II. op. cit. p. 47. '2 Anastasius Bibliothecarius, Liber Pontificalis, PL. CXXVIII. col. 1379-1396. ' 3 F. Dvornik: Photius, Nicholas I and Hadrian II. op. cit. p. 48.
