Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
848 MAGYAR ISTVÁN LÉNÁRD felé Bulgáriát újabb váratlan belső veszély is fenyegette: kitört az éhínség. Bizánc pedig szárazon és vízen felvonult Bulgária ellen; a számára veszélyes frank-bolgár szövetség felbomlasztására, s a nyugati kereszténység felvételének meghiúsítására. Bulgária ilyen helyzetben nem tehetett mást, mint hogy feltétel nélkül kapitulált. Kénytelen-kelletlen elállt a frank szövetségtől, s Borisz bizánci rítus szerint kényszerült felvenni a kereszténységet. Minderre nem sokkal a békekötés után került sor, még 864-ben.28 Sőt. Bizánc még bizonyos határkorrekciókba is belement Bulgária javára Thrákiában: Debeltum és Anchialos közt átengedi számukra a kicsiny Zagorje vidékét „de jure", mivel „de facto"' Krum óta úgyis a bolgárok kezén volt, gyér szláv lakossággal. Morávia számára tehát a Bizánccal kötött katonai szövetség is - túl a szaloniki testvérpár missziójának jelentőségén — rendkívül hasznosnak bizonyult. Ugyanakkor válaszként a frank—bolgár szövetség meghiúsulásáért s az ellene irányuló bizánci-bolgár szövetségkötés miatt Német Lajos 864-ben megtámadta egykori, hűtlenné vált szövetségesét, Bulgáriát.29 A kereszténység hivatalos felvétele Bulgáriában tehát hosszú folyamat végeredménye 864-re, s különböző tényezők eredőjeként ment végbe. Váratlannak tehát semmiképpen sem mondható, hiszen Nyugat-Európában már a frankokkal 862-ben kötött szövetség feltételeként volt közismert a bolgárok küszöbön álló megkeresztelkedése. Váratlan csupán az volt, hogy mindez nem a frankok, hanem Bizánc közreműködésével történt, gyökeres ellentétben Borisz eredeti szándékaival, Bulgária reális érdekeivel, a nyugati kereszténységhez való csatlakozás tervével.'*0 A kortársak nagyon is jól látták, hogy a bolgárok ily módon végbement megkeresztelkedése lényegében mit jelentett: a görög források3 1 elszólják magukat csakúgy, mint ahogyan a kor legkiválóbbjai közül I. Miklós pápa ezt a legtömörebben megfogalmazta Hincmar rheimsi érsekhez írt levelében: Bulgáriát a kereszténység terjesztésének ürügyén csalárdul saját birodalmuk alá vetették a bizánciak.3 2 Borisz fejedelem a keresztségben a Mihály nevet kapta, mivel a bizánci uralkodó, III. Mihály maga lett keresztapja. Márpedig III. Mihály lelki fiának a helyzete pontosan szimbolizálja egyúttal Bulgária alárendelt helyzetét a bizánci birodalommal szemben: a keresztség felvétele bizánci közreműködéssel nem jelent egyebet, mint azt, hogy Bulgária is szerves részévé vált a keresztény népek azon családjának, melynek élén a császár állt. Bulgária számára pedig a 864-es események egyértelműen megmutatták, hogy hol keresse a ßaöi\ew-t : keleten vagy nyugaton . . . 28 A bolgárok megkeresztelkedésének időpontját meggyőző érvekkel teszi 864 első felére G. Cankova-Petkova id. művében, pp. 34-36., szemben a hagyományosabb 865-ös datálással. 2, Annales Bertiniani,ed. Pertz, MGH, SS, I, p. 46529_3i. 3% Dujcev: Au lendemain de la conversion du peuple bulgare. Medioevo Bizantino-Slavo vol. I. Roma, 1965. pp. 119-120. 31 A bizánci források közül: Georgius Monachus Continuatus, op. cit. Pseudo-Symeon Magister, op. cit. Leo Grammaticus, op. cit. "Nicolai I. papae epistolae, ed. E. Pereis, MGH. Epistolae, VI. Karolini aevi IV. p. 601.
