Századok – 1982
Történeti irodalom - Földet; köztársaságot; állami iskolát! (Ism.: Föglein Gizella) 820/IV
821 TÖRTÉNETI IRODALOM A parlamenti naplók hiteles kiadása alapján, eredeti szövegben és teljes terjedelemben közölt viták keresztmetszetet adnak arról, hogy a koalíciós és a polgári ellenzéki pártok, illetve azok képviselői miként foglaltak állást az egyes törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Ez azért is hangsúlyozandó, mert e viták a folyamatos — hol erőteljesebb, hol csendesebb - politikai küzdelmekbe ágyazódva, azoknak szerves részeként zajlottak le, azaz időközben a koalíción belüli és kívüli erőviszonyok jelentősen módosultak. Ezzel függött össze például, hogy az egyes törvényjavaslatok milyen sorrendben kerültek a parlament elé, illetve a törvényhozás elnevezése hogyan változott meg. A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földosztásról az Ideiglenes Nemzetgyűlés, a köztársaság megteremtéséről a Nemzetgyűlés, az iskolák államosításáról pedig az Országgyűlés határozott. A kiadvány elején helyet kapott továbbá a népi demokratikus hatalom legelső törvényalkotása „A nemzetgyűlés szózata" is, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front legidőszerűbb célkitűzéseit foglalta magába. A forrásgyűjtemény külön érdeme a bevezető tanulmány, amely - a parlamenti viták válogatásával együtt - Balogh Sándor munkája. A hosszabb bevezető behatóan elemzi a fentebbi törvények megszületésének idején a politikai életben végbement változásokat, így az 1944., az 1945. és az 1947. évi parlamenti választásokat, illetve a politikai küzdelmekben megnyilvánuló hatásaikat. A tanulmány továbbá részletes tájékoztatást nyújt a törvényjavaslatok parlamenti vitáit megelőző pártközi tárgyalásokról és a törvényhozás egyes bizottságainak üléseiről, valamint a parlamentben elhangzott előadói beszédekről és a viták során felmerült fontosabb állásfoglalásokról. Külön is említést érdemel a parlamenti bizottsági ülések jegyzőkönyveinek a felhasználása, melyekkel eddig a korszak kutatói közül csak néhánynál találkoztunk. A törvényjavaslatok sorában sajátos helyet foglalt el a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földosztásról szóló. A parlamenti vita idejére ugyanis a földosztás első nagy hulláma - a kormányrendelet értelmében — már országszerte lezajlott. A pártok így a törvényjavaslat vitáját a közelgő nemzetgyűlési választásokat megelőző politikai erőpróbának tekintették, mindenekelőtt a földosztás végrehajtásával kapcsolatos nézeteik szembesítésének. A köztársasági törvényjavaslatnak a parlamenti küzdelemben várható legfontosabb mozzanatait a nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottságában kibontakozott vita már mintegy előre jelezte. A fakultatív vallásoktatásra történő kitekintés pedig pontosan érzékelteti, hogy az iskolák államosítása mennyire összetett kérdés volt. A bevezető tanulmány tulajdonképpen „rálátást" biztosít a forrásgyűjtemény maradéktalanul élvezetes olvasásához. Itt kell megemlíteni Izsák Lajos szövegmagyarázó jegyzeteit, melyek a parlamenti viták során felmerült, a népi demokratikus átalakulással összefüggő tényeket és eseményeket (a népi, nemzeti bizottságok létrejötte; a Nemzeti Főtanács, a Népgondozó Hivatal, az Országos Köznevelési Tanács felállítása; a földosztásról szóló rendelet végrehajtási utasításai; a polgári ellenzéki pártok megalakulása; a katolikus klérus magatartása az iskolák államosításával kapcsolatban stb.) világítják meg. Ezenkívül a korábbi időszakokhoz kapcsolódó, az azokra utaló tényeket és az egyes történelmi fogalmakat (a két világháború közötti földreform és földreform-tervezetek; Pragmatica Santio; Ratio Educationis; az invesztitúra-harc stb.) illetően is pontos eUgazítást nyújtanak, ami különösen nagy segítséget jelent a latin nyelvben nem, vagy kevésbé járatos olvasó számára. E forrásgyűjtemény méltán tarthat igényt érdeklődésre hazánk legközelebbi történelmi múltja (közvetve vagy közvetlenül társadalmunk sorsa) iránt nyitott idősebb és ifjabb nemzedékek soraiban egyaránt. Hiszen akik valamilyen formában megélték ezt a periódust, azok részére a kötet a személyes tapasztalatoknak és az élményeknek a történeti tényekkel való szembesítésére ad ösztönzést. Akiknek pedig ezek az évek már „történelmet" jelentenek, számukra a forrásgyűjtemény e néhány időszerű és fontos kérdést úgy tárja fel, hogy egyúttal betekintést is nyújt a parlamenti küzdelmek légkörébe. Nem utolsósorban emiatt a kötetet minden bizonnyal eredményesen lehet használni az oktatás területén is. Szívesen találkoznánk további (pl. a tőkés tulajdon kisajátításáról szóló) hasonlóan értékes fonáskiadványokkal. Föglein Gizella 13 Századok 1982/4
