Századok – 1982
Történeti irodalom - Földet; köztársaságot; állami iskolát! (Ism.: Föglein Gizella) 820/IV
820 TÖRTÉNETI IRODALOM vcgi lebukásáig a londoni csehszlovák emigráns kormánnyal, a Bariban székelő csehszlovák katonai misszióval, a protektorátusbeli polgári ellenállással, valamint jugoszláviai felszabadító erőkkel állott kapcsolatban. Az ausztriai ellenállási mozgalom bécsi cseh résztvevőinek számát 300-ra teszi; közülük 69-en életüket áldozták. A második világháború végén Bécs romokban hevert, míg a csehszlovák állam viszonylag megkímélt területeken éledt újjá. A nemzetiségi problémákból eredhető veszélyeztetettség tapasztalataira hivatkozva, a prágai kormány egy lehetőleg homogén csehszlovák nemzetállam létesítésére törekedett, és a kitelepítendő németek helyének betöltéséhez a bécsi csehek körében nagyszabású toborzóakciót indított. Kereken 10 ezer áttelepülővel csappant meg a bécsi csehek száma, amelyet az asszimiláció meggyorsult üteme, s „az érintkezés nyelve" bizonytalan kategóriájának újbóli alkalmazása az 1951. évi népszámláláskor alig több mint 4 ezer főre, az osztrák főváros lakosságának 0,2%-ára szállított alá. Az 1971. évi népszámlálás szerint viszont mintegy 8 ezer cseh lakosa volt Bécsnek (0,5%). A statisztikai ingadozások nem támaszthatnak azonban kétséget a folyamat alapvető iránya és előrehaladása felől. A szerző, aki a korábbi asszimilációs folyamatban az ezt spontán elősegítő természetes tényezők által kifejtett vonzó hatás, illetve a felemelkedési vágyból fakadt önkéntes asszimilációs készség mellett megfelelő szerepet tulajdonít az állam és a többségi nép részéről megnyilvánult kétségtelen erőltetésre utaló momentumoknak is, 1945 után inkább annak tulajdonít jelentőséget, hogy a bécsi csehek fiataljai, még ha tudnak is még csehül, egyre kevésbé látják értelmét annak, hogy különösebben ragaszkodjanak cseh kultúrájukhoz; a cseh szervezetektől el is idegeníti őket azok megosztottsága, marakodása. A Bécsben ma működő mintegy 30 cseh egyesület és tagsága az 1948. évi csehszlovákiai fordulat nyomán két táborra szakadt: jó részük nem ért egyet azon kisebb - ugyancsak külön lappal rendelkező - táborral, amely szimpatizál a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Mindenesetre tény, hogy a Bécsben ma is működő cseh nyelvű óvodát, népiskolát és polgári iskolát — az osztrák kormánnyal történt megállapodás alapján - a Csehszlovák Szocialista Köztársaság költségén tartják fenn Tilkovszky Lóránt FÖLDET, KÖZTÁRSASÁGOT, ÁLLAMI ISKOLÁT! VITÁK A MAGYAR PARLAMENTBEN 1944-1948 VÁLOGATTA ÉS A BEVEZETÉST IRTA: BALOGH SÁNDOR Gondolat Könyvkiadó 1980. 509 L Érdekes és hasznos történelmi forrásgyűjtemény megjelentetésére vállalkozott a Gondolat Könyvkiadó a „Földet, köztársaságot, állami iskolát!" c. kötet kibocsátásával. Ahogyan arra az alcím is utal, a kiadvány a felszabadulást követő esztendők izgalmas és sorsfordító politikai, közelebbről parlamenti küzdelmeibe nyújt betekintést. Ilyen témájú forrásgyűjtemény történelmünk népi demokratikus korszakára vonatkozóan első ízben látott napvilágot. A témaválasztás fontosságát az a tény is indokolja, ~hogy a felszabadulás után a parlament volt az a fórum, ahol a társadalom különböző osztályait és rétegeit képviselő politikai pártok a széles közvélemény előtt fejtették ki az ország jövőjéről alkotott elképzeléseiket. A gondosan szerkesztett dokumentumkötet a parlamenti küzdelmek sokaságából a földosztásról, a köztársaság megteremtéséről, valamint az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatok feletti vitákat, továbbá az azok eredményeként megszületett törvényeket bocsátja közre. A nagybirtokrendszer megszüntetése, a királyság, illetőleg a monarchia maradványainak felszámolása, valamint az állam és az egyház elválasztása haladó, polgári demokratikus követelések voltak, amelyeket azonban Magyarországon a polgári átalakulás nem oldott meg, így ezek sajátos módon közel egy évszázadon keresztül a társadalmi haladás kulcskérdései maradtak. A második világháború után, a népi demokratikus hatalom megszületésével minden korábbitól eltérő, gyökeresen új történelmipolitikai helyzetben vetődött fel és kerülhetett immár napirendre e célkitűzéseknek végérvényes valóra váltása.
