Századok – 1982
Közlemények - Tóth Ede: Mocsáry Lajos elveszettnek tartott röpirata: „A kiegyenlítés” 760/IV
768 TÓTH H DE i Mocsáry félreérthetetlenül fogalmazta meg ezzel a polgári Magyarország keletkezésének történelmi határkövét. Amelyet 1860—1861 csak megerősített. A polgári kor történeti korszakhatára: 1848 megmutatására és bizonyítására Mocsáry külön fejezetet szentel .,1847 és 1848" címen, összehasonlítja a korszakos , rendszerváltozást. A birodalmi gyűlés hívei a megyei autonómia visszaállításával igyekeznek maguknak híveket szerezni, amint Kovács Lajos2 3 írásaiban is olvasható. Ezért Mocsáry igen éles fényt vet a megyékkel kapcsolatos történelmi illúziók leleplezésére: ..Hazánk állapotában 1847 és 1848 két különböző világ; amaz az özönvíz előtti, emez az új képlet, amaz az ó. ez az új testamentum."2 '1 1848-ban nem közjogi téren következett be változás, hanem az alkotmányosságban. 1847-ig ..Teljes és egyebütt hallatlan szabadsággal intéztük megyei ügyeinket, de a megye határán túl egyszerre el volt előttünk deszkázva a világ."2 5 Az országgyűlés működését korlátozták a megyei utasítások. A főhatóságok zárt testületek voltak, amelyeknek működését nem ellenőrizhette a nyilvánosság. A megyei követi képviselet igazságtalanul aránytalan volt a lakosság számát és a városok képviseletét tekintve. Az országgyűlések közötti években szünetelt a politikai mozgalom. A kormányhivatalok az arisztokrácia kiváltságai voltak, a megyei tisztviselők közül csak a konzervatívvá vedletteket alkalmazták. Az 1844-ben törvénybe iktatott általános hivatalképesség valójában csak 1848-ban lépett életbe. Ennek a rendszernek a visszaállítása a kancelláriával, konzíliummal történelmileg elvetélt kísérlet. Alkotmányos téren egyetlen történetileg megszakadt fonal folytatása lehetséges: az országgyűlésnek felelős miniszteriális kormányrendszer visszaállítása. A megyei politikai iskolával szemben lényegesebb az évenként összeülő országgyűlés intézménye, amely az ország nyilvánossága előtt vonhatná felelősségre, számoltathatná be a kormányt tevékenységéről, vitathatná meg a kormány jövő terveit. Ezáltal megszűnne a nemzeti és kormány közötti ellentét, mert a kormány állana a nemzeti mozgalom élén. garantálná az egyéni és egyesülési szabadságot. Tiltakozott az ellen, hogy a 47-es rendszert a magyar géniusz termékének nyilvánítsák. 1847 kollégiális központi hatósága a testületi felelősség elvével a Habsburgközpontosítás által meghonosított rendszer volt. A megyékben a tisztviselők felelőssége személyi felelősség volt, a kisebbségben maradt alispán kénytelen volt lemondani. A nádor, országbíró, tárnok stb. is személyes felelősséggel terhelt méltóságok voltak, ezzel szemben a német—osztrák hatóságok Wirtschafts- és Forstrathjai és a Birodalmi Tanács (Reichsrath) is testületi igazgatási szervek voltak. A 48 előtti .kollegiális schlendrián"26 helyett a felelős miniszteriális rendszer állította vissza a központi kormányzatban a személyes felelősség elvét, ami a polgári társadalmi igényeket a legkedvezőbben elégíti ki. „a 47 ma már az avas obskuritásokhoz2 7 tartozik". Tarthatatlannak tekinti a konzervatívoknak azt az érvét is. ha nem adták 1848-at vissza, követeljék 47-et, mint kiinduló állapotot. 1847 — mint közjogi rendszer — 3 1 Kovács Lajos (1812 -1889 ) mérnök, konzervatív politikus '"A kiegyenlítés. 53. 3 S A kiegyenlítés. 53. 16 kollegális schlendrián nehézkes testületi ügyintézés. 3 'A kiegyenlítés. 63.; obscuritas - népbutítás
