Századok – 1982
Közlemények - Tóth Ede: Mocsáry Lajos elveszettnek tartott röpirata: „A kiegyenlítés” 760/IV
MOCSÁRY LAJOS RÖPIRATA 767 elve alapján.1 9 Mocsáry óvja a közvéleményt e konzervatív kelepcéktől: „A Reichsrath ama Rubicon ránk nézve, melyen átlépve nincs megállapodás szabadság és nemzetiség végromlásáig."20 A tanulmány másik megkülönböztetett célja az 1848. évi törvények védelme a konzervatív rágalmakkal szemben, bemutatva azok korszaknyitó történelmi jelentőségét. Míg a konzervatívok a forradalom kényszerítő hatására alkotott, de az uralkodó által elfogadott törvényeket minősítették rögtönzéseknek, presszió hatására elfogadott törvényeknek. Mocsáry a 48-as törvényeket tekinti a Corpus Jurisban található korábbi törvényekhez képest ..valóságos, annak rendje szerint hozott igazi törvényeknek",2' Mocsáry azonban a törvény érvényességének fogalmát jogi szempontból is vitathatatlannak tartja, mert az 1847/48. évi törvényeket a két tábla megszavazta, és az uralkodó szentesítette, tehát formahiba mentesek. Megállapítja, és történeti példák sorával bizonyítja is. hogy a törvény keletkezésének minden egyéb körülménye. így a konzervatívok által emlegetett presszió (külső kényszer). a törvény érvényességét nem érinti. A törvényt csak törvény útján lehet hatályon kívül helyezni, vagy megváltoztani (módosítani). Nem befolyásolja a törvény érvényességét az sem, hogy az országgyűlés követei azt utasítással, vagy képviselői azt utasítás nélkül szavazták meg. A történeti példák sorával igazolja állítását: a törvény érvényességét nem befolyásolta. hogy azt fegyverrel vívták ki (bécsi béke), hogy a központi hatalom erőszakolta ki fenyegetéssel (1687: Habsburg-örökösödés), hogy az alattvalók fegyveres lázadása erőszakolta ki (Magna Charta), hogy különböző pártok küzdöttek egymás ellen, hogy győzködték egymást, hogy lassan, vagy gyorsan jártak el. sőt azt sem befolyásolja a törvény érvényét, hogy a megyék hogyan vélekedtek róla. A „helyes irány" szerzője tehát rágalmazza az 1848. évi törvényeket, midőn érvekkel kifogásolja az azokhoz ragaszkodást az 1861. évi országgyűlésen. 1848-ban a ..fátum'' működését kikerülni lehetetlen volt. Az európai forradalmak hatására lehetetlen nem volt cselekedni, lehetetlen volt Kossuthnak Bécsbe nem mennie, ezt Széchenyi sem ellenezte. Hasonló volt ez a francia forradalom 1789. augusztus 4-i éjszakájához. A pesti forradalom Pozsonyra kevés hatást gyakorolt, hiszen Táncsicsot az esernyőkkel felfegyverkezett nép szabadította ki a börtönből. A felelős minisztérium sem volt Kossuth rögtönzése, a 40-es évek Pesti Hírlap-vitáit a közvélemény magáévá tette. 1848 tehát nem lehet nemzeti szerencsétlenség, amint ezt a konzervatívok állítják az azt követő 12 évi szenvedésekre hivatkozva. „1848-ban átestünk egyszerre a jogegyenlőség és közteherviselés nagy kérdésein . . . egyszerre megszabadultunk mindazon korunkat túlélt institúcióktól, melyek teljességgel képtelenek voltak immár arra. hogy a haladás pályájára kiszállt nemzetnek szabadabb mozgást engedjenek" kétségtelen, „hogy az 1848 előtti idő volt az, melyben Magyarország még nem volt, és 1848-ban kezdődik azon korszak, melyben Magyarország - lesz!"2 2 ''Idézi az országgyűlés állásfoglalását: Magyarország nem kíván avatkozni más országok törvényhozásába vagy kormányzatába s e részben a viszonos méltányosságot joggal követelheti. - A kiegyenlítés. 36. 2 "A kiegyenlítés. 38. 1 ' A kiegyenlítés. 39. 2 2 A kiegyenlítés. 50. 9*
