Századok – 1982
Közlemények - Tóth Ede: Mocsáry Lajos elveszettnek tartott röpirata: „A kiegyenlítés” 760/IV
762 TÓTH EDE cenzúrapéldány 8.4 ív, 131 oldal. A kiadvány nyomdai ívszámozása alapján a 7 ív teljesen elkészült sokszorosítás 111 lap lehetett. Ez megfelel az „Egy év története" c. fejezet végének. így állapítható meg. hogy a nyomdából elkobzott példányok közül kiemelt és a kancellárnál maradt példány szövegéből csaknem teljes, csupán a 112—131. oldalig terjedő Kilátások c. fejezet kinyomtatása hiányozhatott még. Feltehető, hogy a kancellária irattárában, illetőleg a kancellár magánirattárában egy ilyen utolsó fejezet nélküli példány lappang, amely azonban a kézirat lényegi mondanivalójának rendőrségi eljárást kiváltó részleteit kielégítő mértékben tartalmazza.4 A jelentés utalásából arra is következtetni lehet, hogy Mocsáry képviselői mandátumára is hivatkozhattak a nyomda alkalmazottjai a kiadás jogossága alátámasztására. Worafka ugyanis megjegyzi „az elmúlt évben országgyűlési képviselő volt. és a határozati párthoz tartozott, és ennek alapján a kiadás jogát fenntartja". Worafka a továbbiakról bővebb nyomozati anyagot ígért. A szakirodalom eddig Mocsáryt a felirati párthoz tartozónak vélte annak alapján, hogy Deák feliratára szavazott. A kandidátusi értékezésemben jeleztem, hogy Mocsáry az országgyűlés idején a Tigris-fogadóban lakott, amely a határozati párt gyülekező helye volt. Megnyilatkozásai is arról tanúskodnak, hogy már az országgyűlés idején nézetei eltértek Deákétól, és a határozatiakhoz közeledett.5 Mocsáry azonban sem az országgyűlésen, sem azt követően visszatekintve nem az abszolutizmus rendszere ellen küzdő erők pártokra tagolódását tartotta fontosnak, hanem az egyetértést a 48-as törvényes állapot visszaállításának követelésében. A kiegyenlítés c. röpirat tartalmi elemzése is bizonyítani látszik, hogy 1862-ben Mocsáryt már elvileg és gyakorlatilag áthidalhatatlan szakadék választotta el az Eötvös-Deák-csoport konzervatívokkal titokban egyezkedő lépéseitől. A röpirat nyilvánvaló célja ez: a konzervatívok alkudozási kísérletei leleplezése és elvi elítélése.6 A rendőrségi jelentés ugyan nem tartalmaz feltételezéseket a röpirat rendőri lefoglalása és a szerző és nyomdatulajdonos egyidejű külföldön tartózkodása között, de leírja a tényt: Mocsáry Gráfenbergben vízgyógyászati kezelésen, Emich Gusztáv nyomdatulajdonos Ostendében és Londonban tartózkodott. Csupán Emich Gusztávról jegyzi meg. hogy személyes viszonyait a városparancsnokság nyilván hasonló okok miatt „már kielégítően ismeri". Valószínűleg Emich és az emigráció általuk is megfigyelt kapcsolatára utalt. Mocsáry viszont, amint a disszertációmban más források alapján jeleztem, Gráfenbergben feleségével a Pákh Albert által szervezett Magyar Társasághoz tartozott, és megjelenése az ottani magyar társadalmi mikroklímában csípős megjegyzéseket váltott ki a konzervatívok körében. Mocsáry az amnesztiarendelet után tért haza.7 A röpirat műfaja Kecskeméthy Aurél röpiratával egybevetve meglehetősen eltérő. Kecskeméthy inkább magyarázatokkal ellátott dokumentumgyűjtemény népszerű kiadására vállalkozott.8 Mocsáry sajátos műfaja első írásaitól kezdve inkább a politikai 4Mocsáry Válogatott írásai 621. 5Tóth £ctekand. ért. 94. s Mocsáry a nemzeti kérdésben Deák-Eötvös-Madáchtól eltérő véleményét vitatja: Só'tér István: Nemzet és haladás. Bp.. 1963. 744.; Szabad György: Forradalom cs kiegyezés válaszútján. Bp. 1967. 554. 'Országos Főparancsokság II. Osztály 1862/1539. sz. Hadtörténelmi Intézet Levéltára. "Kecskeméty Aurél: Vázlatok egy év történetéből. 1860. október 21-1861. októberéig. Pest. 1862. 12.
