Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
AZ OSZTRÁK KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 751 185 1853 osztrák mázsában szen (kő és barna) 1,892,100 2,185,000 vas (nyers és öntött) 457,500 728,800 384.600 636,600 cukor A belső gazdasági újjászervezés után Ausztria a Németországgal létrehozandó végleges vámunió megvalósításához közeledett. Egy a kormány által 1849-ben kinevezett vámtarifa-bizottság 1851 elején bizonyos javaslatokat tett a Mezőgazdasági. Ipari és Kereskedelmi Kongresszusnak. Az üléseken elnöklő Bruck igen kiábrándítónak találta az osztrák és cseh üzletemberek reagálását, ahogyan a bizottság alacsonyabb vámtarifákra tett javaslatát fogadták — csak a magyarok jelezték egyetértésüket. A bizottság stratégiáját végül elfogadták. Az 1851. november 8-i pátens csökkentette a behozatali vámokat, és megszüntette a legtöbb exportilletéket.53 A késztermékeket így olcsóbban adhatták el Magyarországon, és a korábbi jozefinista védővámrendszer eltörlése új életre keltette a magyar mezőgazdaságot és kereskedelmet. Egy másik, a gazdaságot ösztönző intézkedés volt az alsóausztriai súlyok és mértékek bevezetése az egész birodalomban. így lehetővé vált az ipari alkatrészek, szerszámok, nyersanyagok olcsó cseréje és ezzel a késztermékek versenyképes áron történő, nagyobb hatásfokú előállítása. Új, a kereskedelmet szabályozó rendeletek korlátozták a szabad kereskedelmet ellenőrző céhek tevékenységét, és megtiltották az új céhek alapítását.5 4 Ezenkívül egy ideiglenes kereskedelmi törvény megtiltotta az állampolgárok vallás, nemzetiség vagy származás miatti kizárását az ipari és kereskedelmi tevékenységből.5 5 A miniszterek tehát a céhekkel szemben a felemelkedő magyar középosztályt támogatták (főleg a kereskedelemben legtevékenyebb zsidó kereskedőket és iparosokat a céhekkel szemben). A kormány ösztönözte az önálló üzletemberek tevékenységét, és segítette őket a kereskedelmi és iparkamarák felállításában. Az első ilyen kamarát az 1848-as forradalom idején Bécsben hozták létre. Bach rövidesen bevezette ezt az intézményt az egész birodalomban. A kamarák olyan félhivatalos, félig autonóm testületekké váltak, amelyek elősegítették a szabad kereskedelmet, és a kormánnyal szemben képviselték tagságuk érdekeit. Végső soron információkat nyújtottak a kormánynak, törvényeket javasoltak, illetve véleményeztek — és a miniszterek a gazdasági fejlődés elősegítésére 3 3 Pesti Napló. 1851. november 28: Alexander Matlekovits: Die Zollpolitik der Österreich -Ungarischen Monarchie von 1850 bis zur Gegenwart. Budapest, 1867. 10-12. s4 Pesti Napló, 1851. október 13. Eperjesy Géza: „A Pest megyei céhesipar 1686-1872" Pest megye múltjából. Tanulmányok (Szerk.) Keleti F. Budapest 1965, 274; Szávay Gyula A magyar kamarai intézmény és a budapesti kamara története, 1850-1825., Budapest, 1927, 203-206: Brenman. Economic Reform, 168. s s Pesti Napló. 1851. március 11. 8*
