Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
752 PETER I. HIDAS hozandó intézkedéseket ezekre alapozhatták.5 6 Mindezen felül a szabad kereskedelem terjesztését szorgalmazó kormány a kereskedelmi felügyeleti tevékenység nagy részét átruházta a helyi kereskedelmi és ipari kamarákra, miközben a szabad királyi városokat — mint kereskedelmi testületeket — megfosztotta hagyományos kereskedelmi monopóliumuktól.5 7 A magyar kamarákkal történt konzultáció után számos új törvényt hoztak a gazdasági növekedés elősegítésére. Egy, a magyar országgyűlés által 1825-ben megakadályozott, az ipari és kereskedelmi szabadalmakat szabályozó törvény az egyéni vállalkozókedv elősegítésével új lökést adott az iparnak.5 8 A pénzügyminiszter 10 évig terjedő adókedvezményeket nyújtott az épületek renoválásának ösztönzésére.5 9 A provizórium végén az új polgári törvénykönyv nagyban hozzájárult az ipar és kereskedelem szabályos fejlődéséhez. A tényleges pénzügyi befektetéseket azonban nem pótolhatták a törvényhozás előnyei. Magyarországnak nem volt gyakorlata a belső tőkefelhalmozásban, és a külföldi tőkebehozatal még gyerekcipőben járt. Aktív kormánybeavatkozás nélkül csak csigalassúságú gazdasági fejlődésre nyílt volna lehetőség. Ezért a kormány új utakat keresett a gazdasági sikerek elérésére. Hozzáláttak a magyarországi közlekedés fejlesztéséhez. A vasútépítés munkaalkalmakat nyújtott, közelebb hozta egymáshoz a termelőket és fogyasztókat, fokozta a gazdasági tevékenységet, erősítette a birodalom egységét. 1850 márciusában az állam megvásárolta a teljes magyar vasúthálózatot.6 0 Bécs megváltotta a magánkézben lévő részvényeket 8 millió forintért, átvállalta a Társaság 3 milliónyi adósságát, és végrehajtotta az 1848-ban már részben elkészült, a hadműveletek alatt erősen megrongálódott Pozsony—Vác vonal üzembehelyezéséhez szükséges mintegy 5 millió forint pótlólagos beruházást. A Birodalomban 1850-ben a kincstár 17 millió forintot költött vasútépítésre, felszerelésre, régi vonalak és távíróvonalak megvásárlására. 1851 elejéig 2302 mérföld vasútvonal építését fejezték be, és további mintegy 100 mérföld építése volt folyamatban. Magyarországon avasútépítési beruházások egyre növekedtek. Ennek eredményeképpen átadták a forgalomnak 1850 decemberében a Vác—Párkánynána és 1851 áprilisában a Párkánynána-Pozsony vasútvonalakat.6 1 Minthogy a Pest—Szolnok és a Pozsony—Marchegg vonalak már 1849 előtt elkészültek, 1851-től már zavartalanul folyhatott az áru- és személyforgalom Bécstől Szolnokig és vissza. Ezen túlmenően a Szolnok-Debrecen—Nagyvárad és a Szeged-Temesvár vonal építésével ösztönözték a magyar Alföld gazdasági fejlődését.62 Kecskemét városa 1851 augusztusában ünnepelte összekapcsolását a délkeleti vonalakkal.6 3 Az 56 Sárközi Zoltán: ,,A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos története", Levéltári Szemle, 17. No. 1. (1967. január-április), pp. 61-62; Tapié, The Rise, 290. 51 Hanák, (Szerk.) Magyarország, 51. 5 ' Pesti Napló, 1852. december 2. 5 9 Uo. 1851. július 11. t0Carl С zömig: Österreich^ Neugestaltung, 1848-1858 (Stuttgart and Augsburg, 1858), p. 382; Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik, 6, Book 3, (ed.) Direktor der Admin. Statistik, (Wien 1855), 18. 61 Pesti Napló, 1851. szeptember 29. 6 2 Uo. 1850. december 14. 6 3 Uo. 1851. augusztus 28. Magyar Hirlap, 1851. augusztus 22., Czömig: Österreichs, 377-378 és 382.
