Századok – 1982

Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV

AZ OSZTRÁK. KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 749 Gabona és kukorica piaci átlagárai Magyarországon 1850-1853 1850 1851 1852 1853 búza 3.07 3.11 3.27 4.04 rozs 1.52 2.10 2.48 3.06 árpa 1.30 1.37 2.13 2.20 zab 1.15 1.26 1.33 1.51 kukorica 1.44 1.57 2.20 2.38 1853-ban 1,07-re esett. A Bach-féle provizórium (1851-től 1853-ig tartott) végéig nem követelt a kormány ennél nagyobb részt a magyar mezőgazdaság növekvő profltjából. A közvetett adóztatásból, a jövedelmi adókból és a kötvénykibocsátásból jelentős bevétele volt az államkincstárnak. Az új bevételek végül lehetővé tették a valuta konvertibilissé tételét, ez pedig ösztönözte a külföldi tőke beáramlását. Az így lehetővé vált állami és külföldi tőkeberuházások további ösztönzést adtak Magyarország iparának, kereskedelmének és mezőgazdaságának. A Magyarországon első ízben 1851. március 1-én bevezetett állami dohánykereskedelmi monopólium volt a birodalom számára a fogyasztási adó egyik legjelentősebb adóforrása.3 s

A monopólium bevezetésével a „Schwarzenberg-kormányzat a magyar dohánytermelés és feldolgozás nyílt kisajátítása helyett inkább a méltányos kárpótlás politikáját alkalmazta".3

6

1851 nyarán Geringer készpénz-előlegeket folyósított a dohány termelőknek.3 7

A következő évben egymillió forintot fordítottak ugyanerre a célra.3

8

Emellett a kormány 7—10 százalékkal emelte a termés felvásárlási árát.3

9

A gazdasági ösztönzők hatására a magyar dohánytermelők, akik megszabadultak az általánosan kötelező robottól is — megkétszerezték a termelés volumenét és a terméshozamot is. A szivarok, cigaretták és a feldolgozott tubák kiskereskedelmi árának növekedése ellenére is dohányárukból egyre nagyobb mennyiségeket tudtak eladni.4

0

és ennek eredményeképpen a kincstárnak a dohánymonopóliumból származó jövedelme jelentős mértékben nőtt.4

1 Egy másik, a bélyegadó-illeték (Stampel-Gefáll) és díjakból származó bevételek (Tax-Gefáll) együttes nettó összege 1850-ben Ciszlajtániában 8,2 millió forintjövedelmet hozott. 1852-ben 19,7 millió forint bevételt eredményezett.4

2

Az állami tulajdonban lévő 3 5

Pesti Napló, 1852. júUus 22. 36

Brenman: Economic Reform, 280. 37

Pesti Napló, 1851. július 17. 3 8

Uo. 1852. július 6. 3'Uo. 1852. május 13. 40Die indirecten Abgaben Österreichs in den Jahren 1847, 1 850 bis 1859. K.K. Finanzministerium, Wien 1860, 189-193. 4 1

Pesti Napló, 1852. február 12. 42

Uo. 1852. szeptember 16., Brenman, I. Band, В. Staats-Verwaltung Economic Reform, 287. Tafeln . .. 1844-51. III. Heft 13 tábla 4. 1, 14. tábla 5. 1.: Tafeln 1852/54,111. Heft. 13 tábla 2. 1. 14 tábla 3. 1. 8 Századok 198 2/4