Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
750 PETER I. HIDAS sóbányák mellett működő sóhivatalok megszüntetése és a só árának felemelése további adminisztratív megtakarításokat és hasznot hozott a kincstárnak.4 3 A gazdasági fellendülésre utal a jövedelemadó és az állami vasutakból származó profit növekedése. A földadó nélküli összes egyenes adóból származó állami bevétel 1851 és 1852 között 16.5 millióról 22.6 millióra, Magyarországon pedig 2,1 millióról 4.0 millióra emelkedett.4 4 A provizórium idején például a Bécs -Pest vasútvonal kitűnő üzletnek bizonyult. 1850—51 és 1851-52 azonos öt hónapos időszakát összehasonlítva, a jövedelem megduplázódását figyelhetjük meg.4 5 Mivel azonban a katonai kiadások 1850-ben az összesített (közvetett és közvetlen) nettó adóbevételek 78%-át vették igénybe, a kormány 1851-52-ben államkötvények kibocsátását határozta el. Ezzel a költségvetési deficit és az ázsió csökkentését akarta elérni, valamint tőkét akart nyerni a vasútépítés és más közvetlen kormánybefektetések finanszírozásához. A külföld ingadozó bizalma miatt az első kölcsönkötvény-kibocsátás csak szerény eredményeket hozott. A pénzügyminiszter azonban így is kivonhatott a forgalomból némi nem konvertibilis papírpénzt — a pénz stabilizálása érdekében.46 1851-ben 25 millió forint névértékű papírpénzt semmisítettek meg, és ennek eredményeként csökkent az arany és ezüst ázsiója.4 7 Az 1852-es kötvénykibocsátás teljes sikerrel járt. mivel a külföldi üzletemberek az adott helyzetet már megfelelőnek tartották arra, hogy komolyan részt vállaljanak Ausztria gazdasági életében. A legsikeresebb bécsi bankár. Anselm Rothschild vállalta a kötvények londoni kibocsátását, és nem jelentett számára problémát az új kötvények értékesítése.4 8 A külföldön — főleg Londonban — felvett kölcsön egynegyedét a valuta helyzetének további megszilárdítására fordították.49 1853 elején a forint megnövekedett értéke már a külkereskedelmet kezdte fenyegetni.50 Az osztrák pénzügyek stabilizálása után az egyes iparágak fejlesztését gátló jogi akadályok megszüntetése jelentős mértékben fokozhatta a gazdasági növekedést. Mivel minden magyar állampolgár adóalany lett. nem volt többé szükség a Cisz- és Transzlajtánia közötti belső vámhatárra. Ezt 1849. és 1851. között fokozatosan felszámolták.5 1 A magyar mezőgazdasági és bányatermékek jó piacot találtak a birodalmon belül, a magyar fogyasztók pedig olcsóbban juthattak az iparcikkekhez. A kormány arra ösztönözte az ipart és a kereskedelmet, hogy természeti forrásainak kihasználásával és a hagyományos iparágak fejlesztésével alkalmazkodjon a koronatartományok között fennálló munkamegosztáshoz. Ennek a politikának meg is volt az eredménye. A szénbányászat, a vas- és cukortermelés adatai ezt a következőképpen illusztrálják:5 2 4 3 Pesti Napló, 1851. szeptember 15. 4"Tafeln... 1849-51 I. Band В Staats-Verwaltung III. Heft 7. tábla 14-15 lap; Tafeln 1852/57. II Band. В Staats-Verwaltung. III. Heft 7. tábla 4-5.1. 4 5 Uo. 1852. április 29., Keleti Károly: Visszapillantás Magyarország közgazdaságának egynegyed századára, Budapest, 1875. 12. 46 Pesti Napló, 1851. november 27. 41 Uo. 1852. május 20. 4 'A. Corti: The Reign of the Hause of Rothschild, New York, 1928. 322. 4 9 Pesti Napló, 1852. szeptember 10. 5 0 Uo. 1853. január 26. 5 ' Hivatalos Lap, 1850. 925-927. "Tafeln . . . 1849/51 II Theil. A Cultur, V Heft, III. tábla 42., 6., 10.; Tafeln . . . 1852/54 II Band, A Cultur, III tábla 2-4., 6-7.
