Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
748 PETER I. HIDAS adókat csak fokozatosan vezették be Magyarországon. 1850 novemberében föld- és házadót vetettek ki a tulajdonosok tiszta jövedelmére. Ugyanezen év novemberétől kezdve az adózásnál alapul vett tiszta jövedelmet az 1844. évi besorolás és nem az akkori magasabb jövedelmek alapján számolták.2 7 Az adóteher egyenletesebb elosztására bevezették a nem túl súlyos jövedelmi adót. A 600 forint alatti évi jövedelmek adómentesek voltak, 600 és 1000 forint között egyszázalékos jövedelmi adót kellett fizetni, és minden további ezer forint jövedelem egy-egy százalékkal emelte az adókulcsot, egészen a tízszázalékos maximumig.2 8 1850-ben egyenes adók formájában 5,2 millió forintot szedtek be Magyarországon, 62,6 milliót az egész birodalomban. Az egyre jobban prosperáló Magyarországon a közvetett adókból származó jövedelem gyorsan nőtt. Közvetett adók formájában 94,5 millió forintot kapott Bécs, ebből azonban csak 6,4 millió jött Magyarországról.29 1850-ben a földadó még az 1848 előtti adókhoz igazodott. Ciszlajtániában több, közel háromszor akkora fejenkénti földadót fizettek ebben az évben, mint Magyarországon. Még Galíciában is a magyarországi háromszorosát fizette az adófizető a földje után. Az elkövetkező három évben ezek az arányok csökkentek a kormány politikája következtében, de a magyarországi földtulajdonosok kedvezményes elbírálása maradt. Magyarország adófizetői kevesebb közvetlen adót, kevesebb földadót és kevesebb közvetett adót fizettek fejenként, mint az öt magyar kerületen kívül lakó állampolgárok.3 0 A liberális centralisták még tartottak a magyar uraktól, és ugyanakkor ki akarták használni az európai konjunktúrát a birodalmi munkamegosztás továbbfejlesztésére. Az „adókizsákmányolás" szándéka semmiképpen sem fedezhető fel a fenti adatok értékelése során. Arról volt inkább szó, hogy a liberális centralisták - nagyobb számú és jobban megadóztatható adófizető reményében — ösztönözték a magyar gazdaság gyors fejlesztését.3 1 Ez az emelkedés részben annak köszönhető, hogy Nyugat-Európa és a Birodalom piacain emelkedtek a gabonaárak, de szerepe volt benne a liberális centralista miniszterek által a magyar gazdaság serkentésére foganatosított intézkedéseknek is.3 2 Az 1850-es évek elején Magyarország 70-80 millió pozsonyi mérő gabonát (és kukoricát) termelt, és azt az alábbiakban illusztrált növekvő áron értékesítette.3 3 A négy fő gabonafajta átlagára 1850 és 1853 között 28 és 100% közötti mértékben növekedett.3 4 A francia gyapjúszükséglet és a német élőállat megrendelések — még inflációs árak mellett is — tovább fokozták Magyarország nemzeti jövedelmét. A gabona-és kukoricatermelés 30%-os emelkedése 1851. és 1854. között és e termékek konjunkturális árai az ország egész lakosságának hasznot hoztak. A gazdaságok földjeire kivetett adó az 1851. évi fejenkénti 1,60 forintról 1852-ben 1,22 forintra csökkent, és 2 7 Bernát: Az abszolutizmus, 26. 2 * Hivatalos Lap, 1850. pp. 881. sk. 2 9 Hanák (Szerk.) Magyarország, 54-56. 30 Uo. 31 Pesti Napló, 1852. szeptember 16. 3 2 Nagyobb mennyiségű amerikai vagy kanadai búza nem volt kapható. Az orosz gabona a magas szállítási költségek miatt drága volt. 1848-49-ben az USA 1,5 millió bushelt (1 bushel = 36,348 liter) exportált, Oroszország 1,3 millió csetverkát (1 csetverka = 26,24 liter). 1861-re ezek a mennyiségek 36,2 millióra, illetve 9,6 millióra nó'ttek. Bernát: Az abszolutizmus, p. 285. 33 Pesti Napló, 1852. december 3. 34 Andrew H. Brenman: „Economic Reform in Neuzeit Austria, 1825-1859." kiadatlan doktori disszertáció, Department of History, Princeton University, 1964., 270.