Századok – 1982

Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV

AZ OSZTRÁK. KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 747 már nem fogadták el törvényes fizetési eszközként a császári ellenőrzés alatt álló területeken. Windischgrätz engedélyezte a kisebb címletű, egy-két forint névértékű Kossuthbankók ideiglenes használatát. 1849 március—áprilisában a lakosság egyenértékben válthatta át ezeket a bankókat osztrák pénzre. Minden nagyobb címletet értéktelennek nyilvánítottak.1 8

Amikor a császári csapatok behatoltak Magyarországra, tábornokaik elrendelték a törvénytelen bankók elégetését.1 9

Haynau kettőtől hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette a Kossuth-pénz rejtegetőit. A konzervatív Figyelmező arról panszkodott, hogy a pénznyomók bűneiért a nemzetnek kell fizetnie.2 0 1849 márciusában Ferenc József császár új magyar forint-bankjegyek kibocsátását rendelte el, amelyek fedezetéül az ország jövedelme szolgált. Haynau kezdte meg júliusban a „kényszerárfolyamú utalványok" forgalmazását, a következő hónapban pedig a hagyományos pénzérméket kis névértékű bankjegyek váltották fel.2

1

Az új valutát a megváltásra jogosult földbirtokosoknak fizetett előlegek, a közalkalmazottak, a hadsereg tisztjei, bírók, tanárok és papok fizetésének formájában juttatták el Magyarország pénzügyi vérkeringésébe. A pesti kereskedők kormánykölcsön formájában félmillió forintot kaptak egy hitelalap felállítására.2 2 A kormány további összegeket nyújtott szükséghelyzetben lévő városok támogatására és a közmunkák finanszírozására. Báró Krausz pénzügyminiszter félmillió forintot juttatott Buda újjáépítésére.2

3

Pest városa több alkalommal kapott segítséget folyó kiadásainak fedezésére.2

4

Amikor a kormány felismerte, hogy a Tiszavölgyi Ármentesítő Társaság képtelen fenntartani magát pénzügyi és szakértői támogatás nélkül, magyar szakértőket küldtek a cég újjászervezésére, és ötévi lejáratra félmilliós kölcsönt adtak árvízvédelemre és a Tisza egyes részeinek szabályozására. A Társulat működésének 1850. évi szabályozásakor felszámolták autonómiáját, és a vízépítést központi állami irányítás alá helyezték. Az addig egységes feladatkört kettéválasztották: a folyószabályozást az állami költségvetésből finanszírozandó, állami feladattá tették, a Társulat feladata pedig csak a szorosan vett ármentesítés (védőgátak, belvíz-levezető csatornák építése) maradt.2

5

1850-ben hasonló munkák kezdődtek meg a Körösön.2

6

Az új liberális centralista pénzügyi reform, valamint más pénzügyi és beruházási intézkedések segítségével 185l-re felszámolták a pénzügyi nehézségeket. A kormány ezenkívül adókedvezményekkel is serkentette a magyar gazdaságot. 1850 első negyedében Magyarország adóhozzájárulása valamivel kevesebb, mint egymillió forint volt; az előző évek hasonló időszakában ötmillió forinttal kellett hozzájárulnia a központi kormányzat költségvetéséhez. A más koronatartományokban már alkalmazott 1 ®Jirkovsky Sándor: A magyarországi pénzintézetek története az első világháború végéig. Budapest, 1945, 82. "Gyűjtemény, p. 115,Lakatos Ottó: Arad története, I. Arad, 1881, 219. 20

1849. február 24. 2 ' Gyűjtemény, p. 112; Faragó: A Kossuth-bankók, 316. sk. 22

Uo„ 298. 2 3

Pesti Napló, 1850. április 11. 2 4

Török Pál: Pest-Buda 1850-ben, Budapest, 1944. 7. 2 5

Hivatalos lap, 1850. 971: Pesti Napló, 1850. április 22., Lónyai Menyhért, Közügyekről. Nemzetgazdászati újabb dolgozatok, Pest, 1861. 133. skk. 26

Sándor: Parasztságunk, 44. skk.