Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
746 PETER I. HIDAS előlegért.1 2 Ennek eredményeképpen 185l-re csak egymillió forintot fizettek ki Magyarországon — és ez sem a korábbi földbirtokosoknak, sem a bécsi kormánynak nem volt kedvére. A készpénzfizetések előmozdítása céljából Bach már 1850 októberében vizsgálatot indított, majd felszólította Geringert az előlegek kifizetésével kapcsolatos szabályok megváltoztatására és a politikai megbízhatósággal kapcsolatos pontok teljes elhagyására.1 3 Erre azért volt szükség, mert a Kossuth-bankóról a birodalmi pénzre való áttérés sok magyar számára anyagi veszteséggel járt. A liberális centralisták konszolidációs tevékenységének lényeges része volt, hogy visszaszerezzék a magyaroknak az osztrák valutába vetett bizalmát. 1848. november 14-én a Figyelmező c. pesti napilap szerkesztősége a következőket írta: „A magyar nép hallgat.. . pedig ideje volna, hogy . . . tudassa bajait törvényes fejedelmével . . . érdekében áll a kormánynak . .. figyelmezni a jelekre, mellyekből a bajokat megismerhetni . . . ilyen a magyar törvénytelen papirospénz állapolja." Az osztrák pénz kizárólagos használatának bevezetése, a fedezet nélküli 62 milliónyi Kossuth-bankó kivonása a forgalomból14 kisebb gazdasági zökkenőkhöz vezetett. Bécs a pénzkibocsátást már 1848. október 3-án saját, kizárólagos jogának nyilvánította. Amikor a magyar kormány elkezdte az üj pénz kibocsátását, azt az üzleti körök azonnal leértékelték, és a lakosság elővigyázatos része hozzálátott a még forgalomban lévő régi arany- és ezüstpénzek felhalmozásához. A pénz értékének megőrzése céljából 1848-ban a magyar belügyminiszter rögtönítélő bírósággal fenyegette meg a valutaspekulánsokat és a feketepiacon üzérkedőket. Ennek ellenére a Kossuth által kibocsátott forint hanyatlását nem lehetett megállítani. A pesti kereskedők egyre kevésbé használták, és a lakosság lassan követte példájukat.1 5 1849-ben a tavaszi hadjárat idején újra bizakodni kezdtek Kossuth győzelmében. Következésképpen az értéktelen valuta egy része az optimisták kezében maradt, és ez Világos után nehézségeket okozott a kereskedelemben, valamint az adósságok és adók megfizetésében. A liberális centralista kormány pénzügyi politikájának együttes célja volt a forradalmi Magyarország gazdaságának felszámolása és ugyanakkor a császári Magyarország stabil pénzügyi alapjának megteremtése. „A Kossuth-pénzt illegálisnak nyilvánítottam -írta Haynau Radetzkynek. — Ez ^ rendelkezés igen fontos ahhoz, hogy elvágjuk a torkukat."1 6 A birodalmi pénzügyminiszter már korábban, 1849 elején kifejtette ezt a vonakodó Windischgrátz tábornagynak, Magyarország teljhatalmú katonai kormányzójának, hogy meg kell tiltani a magyar bankjegyek forgalmazását, mivel folyamatos használatuk veszélyes fegyvert adna az ellenség kezébe, és jogosulatlan teherrel sújtaná a lojális tartományokat, valamint a birodalmi bankot.1 7 1849 júliusára a Kossuth-bankókat 12 Magyar Országos Levéltár (MOL) Abszolutizmus-kori Levéltár, a következőkben MOLAL. Uray Báünt debreceni ker. főbiztos, D 79-80, D 79/1850/97; S. Sándor Pál: Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849-1867. Budapest, 1851., 28. Pesti Hírlap 1850. szeptember 12. 13 Lóránth: Adatok, 17. 1 ' Hanák (Szerk.) Magyarország, 17. 1 s Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. A szabadságharc pénzügyei. Budapest, 1912. 173. sk. 16 Haynau Radetzkynak 1849. július 6, Steier Lajos: Haynau és Paskievics, I. Budapest, 1937. 164. sk. 1 7 Krauss Windischgrätzhez 1849. március 9. Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. III., Budapest, 1965, 34 skk.
