Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
744 PETER I. HIDAS talommá kívánta emelni, ehhez pedig arra volt szükség, hogy a birodalmat megerősítse, hogy a hatékony közigazgatás és a kormány által ösztönzött gazdasági növekedés segítségével modern állammá alakítsa.4 1848 és 1851 között Schwarzenberg és kormánya azzal érvelt, hogy csak a liberális belpolitika és a centralizált alkotmányos monarchia nyújthat megfelelő alapot a németországi birodalmi célok megvalósítására. Mivel 1849 nyarának végére valamennyi belső katonai és politikai ellenfelét legyőzte, vagy legalábbis ellenőrzése alá vonta, a Schwarzenberg—Bach-adminisztrációt semmi sem akadályozta abban a törekvésében, hogy megfelelő feltételeket teremtsen németországi expanzionista külpolitikai tervének megvalósításához. A siker kulcsát Magyarország jelentette. Azt gondolták, ha Magyarország támogatja a Bécsből kiinduló modernizálást, a többi nemzet elfogadja a korlátozott autonómiát. Ez a feltételezés nem volt alaptalan, mivel a szlovákok és a németek Kremsierben a nemzeti kérdésben megállapodást értek el, ami bizonyos módosításokkal bekerült az 1849-es márciusi alkotmányba. Az alapkérdés akkor az volt, hogyan újítsák meg Magyarországot úgy, hogy az a birodalom egészének és Magyarország lakosságának egyaránt hasznára váljon. Egy egészséges gazdasági élet megteremtése volt a birodalom belső békéjének végső eszköze. Enélkül Schwarzenberg külpolitikájának belső feltételei nem jöhettek létre. A gazdasági megújítás területén azonban a kormányzatnak látszólag megoldhatatlan problémákkal kellett szembenéznie. A polgárháború meggyengítette a birodalom pénzügyi helyzetét. 1848-49-ben — a fokozódó katonai költségek mellett — a királyi kincstárnak nélkülöznie kellett a szokásos magyarországi és olaszországi jövedelmeket. Az államadósság az 1847. évi 1131 millióról 1849-re 1360 millió forintra5 emelkedett. A problémát nem az összeg jelentette. A század közepén ugyanis Angliában nyolcszor, Franciaországban pedig kétszer akkora volt az egy főre eső államadósság, mint Ausztriában. A Habsburg-birodalomban azonban még csak ekkoriban kezdődött az ipari forradalom, és így az államadósság hirtelen növekedése a kormány reformprogramját veszélyeztette, mivel elviselhetetlen terhet rótt a kincstárra és végső soron az adófizetőkre. Amikorra a polgárháború és a forradalmak befejeződtek, a költségvetési deficit majdnem felére csökkent, de a hadsereg a 191 millió forintos összbevételből még mindig 124 milliót kapott.6 A kormány külpolitikája és a birodalom lecsendesítése költséges vállalkozások voltak. A kormány nehézségeit Magyarországon megsokszorozta az, hogy nem volt hazai vállalkozó osztály, hiányzott a kiépített közlekedési és szállítási rendszer, emellett a polgárháború és az orosz beavatkozás sok anyagi kárt okozott szerte az országban. A kormány azonban már 1849-ben, Magyarország „pacifikálása" előtt hozzálátott a megújítás nagy feladatához. A magyarországi kapitalizmus fejlődését gátló legsúlyosabb akadályok felszámolása egy gazdasági fellendülés kezdetét jelezte, és utat nyitott a modern gazdaság kialakításához. Az első feladat a konszolidáció volt. 1848-ban radikális változások történtek a tulajdonviszonyokban. A magyar országgyűlés felszabadította a jobbágyokat, földet adott 4Robert A. Kann: The Multinational Empire: Nationalism and National Reform in the Habsburg Monarchy 1848-1918. II. (New York, 1970), 68-72. 5Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie für die Jahre 1847-1848. 1851. február 10. 38. tábla, 7 6 Uo. 1851. április 17.
