Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
740 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN Más aspektusból ítél Lőrinc Péter a már többször is emiitett és idézett könyvében. Ő ugyanis nem nemzeti, hanem osztályszempontból mérlegel. Konklúziójának lakonikus summázata: „A mozgalomnak a rögtönítélő bíróságok útján való elfojtásáról van legkevesebb mondanivalónk. A mozgalmat elfojtották, a rögtönítélő bíróság erősen dolgozott, de mindez már eléggé ismeretes."10 6 Lőrinc gondolatmenetéből az következik, hogy ha a kikindai események az első vajdasági proletárhatalom megnyilvánulásai, ha a 48-as vajdasági és horvátországi megmozdulások haladó, forradalmi jellegűek voltak, akkor az ellenük fellépő Csernovits Péter — a legszelídebben fogalmazva is — nem lehetett forradalmár. Most nem kívánjuk ezt cáfolni. Mégis azért időzünk ennél a témánál, mert nekünk még van mondanivalónk a kormánybiztos délvidéki tevékenységéről.1 0 7 Latinovics Károly. Bács vármegye másodalispánja 1848. június 10-én levelet írt Zomborból Csernovits Péternek, melyben közli, hogy a sztanisicsi „uradalmi rétnek elfoglalása miatt" egy évi börtönre ítélt Jovan GlíSin, s a három hónapi büntetését töltő Aleksa Sretin apja jelent meg nála, s,,. . . folyamodványaik által az iránt esedeznek, hogy fönt nevezett fiaik a jelenlegi mezei munka idejének lefolytáig biztos kezesség mellett haza bocsájtassam"1 08 . Tíz nap múlva újabb küldöttség kérelméről szerzünk tudomást (a folyamodók zöme szerb, de szerepel köztük egy Molnár Péter és egy Lakatos Erzsébet nevű rokon is). A tárgy ugyanaz: „az uradalmi rétek elfoglalása" miatt letartóztatott rokonaik kezesség melletti hazabocsátásukért esedeznek. A sztanisicsiak kérelmét az a Rédl Imre báró is támogatta, akinek birtoka ellen irányult a büntetést maga után vonó akció.1 0 9 Csernovits válasza: a kibocsátás iránt - a büntetés annak idejébe leendő lerovása feltétele alatt — ellenvetésem nincsen."11 0 A bácsi megyebizottság már közel sem volt ilyen megértő. Július 13-án Pál Antal alszolgabíró jelentette a testületnek, hogy a június 5-6-án Sztanisicson elítélt 24 rab közül 23-at Csernovits Péter „kezességre bocsájtotta" (a hiányzó egy időközben letöltötte büntetését). A megyei hatóságtól az elítéltek letartóztatását kérte, mert szerinte - az egyébként teljhatalommal felruházott — kormánybiztos eljárása ..a törvényes renddel ellenkezik", s a békés lakosok közt nyugtalanságot, sőt „könnyen lázadási mozgalmakat is idézhetne elő". Ebben a szellemben született meg a megyebizottság — Deák Ferenc igazságügyminiszterhez is felterjesztett - 702. számú feljelentő határozata Csernovits Péter ellen.111 Még ennél az esetnél is nagyobb port vert fel a letűnt táblabírói szemlélettől szabadulni nem tudó megyei vezetők közt Aron Krstid petrovoszelói (Péterréve) óhitű lelkész ügye. A görögkeleti papot azért tartóztatták le (s tartották ítélet nélkül fogházban), mert a tekintélyesb polgárok egyhangú állítása szerint a köznép kedé-1 06 Lőrincz P : i. m. 67. ,07 Ncm hallgathatjuk cl, hogy a királyi biztos is elítélte a földfoglaló mozgalmakat. Sajnálatosnak tartja, hogy „. . . némely községben a lakosok megkísérlették a földesurak földjeit elvenni". Érthetetlennek tartja, hogy „. . . ezen alávaló és elvetemült tetteket a volt alattvalók éppen akkor követték el. amikor az úrbéri terhek alól felszabadultak", s különösen lehangolónak azt, hogy ezen cselszövő' eseményekben elsősorban szerbek vettek részt" Vö. Thim J.: i. m. II. 162. 10 "Csernovits iratai 330. sz. 1 0 9 Uo. 362. sz. ' , 0 Uo. 367. sz. 1 1 1 AV Baüko-Bodroska zup. 1848. zup. odbor 702. sz.
