Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
738 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN sajkás zászlóalj, a Bánság és határőrvidék, valamint a kikindai kerület összevonásával szerb vajdaság megteremtését szorgalmazták.10 1 A kikindai kerület vezetői — a rend helyreállítása után — a felelős magyar kormányhoz fordultak, hogy a nevezett közigazgatási egységet függetlenítse a vármegyei hatóságtól, és politikai állásukat erősítse meg. Kérésüket - a beadvány készítői szerint — az indokolja, hogy Torontál vármegyének „ . . . a kerület közigazgatási dolgaiban avatkozása által" annak belügyei s ..állítólag egyesnek jogai" is meg lettek zavarva. A kormány nevében, mint a kérdésben illetékes. Kossuth Lajos pénzügyminiszter válaszolt 1848. június 3-án. A kerület korábban élvezett politikai autonómiája megerősítésének kérdését taktikusan kikerüli (szerinte az „csak ország gyűlés által telyesíthető"), illetve annak előfeltételeként nevezi meg azt. hogy a kerület a kincstár irányában törekedjék önállóvá és függetlenné válni. Meggyőződése, hogy „alkotmányos szabad hazában" nem lehet fontosabb és érdekesebb kívánság mint a föld független tulajdoni s birtoklási jogának megszerzése". Ennek érdekében a koronakerület lakosainak alkalmat nyújt arra. hogy az eddig ideiglenes joggal, „évbér fizetés mellett" bírt. a kincstár tulajdonjogát képező haszonvételeknek, jogoknak s uradalmi majorsági földeknek ..illő méltányos tulajdonosaivá válhassanak". (Ez a megoldás — ebben a formában - nem haladja meg a reformkori törvényhozás határait. Az 1840:V1L tc. 9. §-a szerűit ugyanis mind az egyes jobbágyok, mind a jobbágyközségek földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adóikat egy összegben „örök időkre" megválthatják.) Mindenekelőtt arra vár választ Kossuth, hogy az említett kir. haszonvételek, jogok, s uradalmi majorsági földeknek egyszer mindenkorra fizetendő aránylagos és méltányos tőke összeggeli megváltását eszközölni a kerület hajlandó-e". A válasz megfogalmazása előtt „a nép szabad véleménye meghallgatását" is ajánlja, illetve szükségesnek tartja.102 A Tisza menti koronakerületnek küldött — hasonló tárgyú - pénzügyminiszteri leiratban Kossuth elismeri azt. hogy az úrbériséget megszüntető 9. törvénycikk az említett s egészen más szerkezetű kiváltságos kerületet legtávolabbról sem érdekli"; s méltányolja azt a törekvést, mely a birtokjognak minden köteléktől . . . tellyes felmentését igényli". Kossuth elismeri a kerület lakosainak azt az óhaját, hogy ,. . . . a nyolczad váltsági fizetések, azoknak megfelelő aránylagos s méltányos tőke összeg egyszer mindenkorrai letételével örökre megváltassanak", s kijelenti, hogyha a kerület lakossága a megajánlandó váltságösszeget elfogadja, akkor a kincstári s a Tisza szabályozása által nyerendő földterületekre vonatkozó minden igényéről a kerület javára lemondanak, s azt 1 " ' Spira György: A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán ... 168. 1 02 Csernovits iratai 269. sz. (másolat). Vö. KLÖM XII. Bp., 1957. 222 226. old. A megoldásé módja Kossuth pénzügyminiszternél közvetlenül a kikindai zavargások után megfogalmazódott. Idézet Ilkey Sándor osztályigazgatóhoz intézett utasításból (1848. május 1 1.): „Elvenni a lakosok használata alól ezen terület nem látszik tanácsosnak, de igen is tanácsosnak látszik az. hogy váltsági szerződés eszközöltessék, meliynek következtében a kincstár kármentesítve legyen, a lakosok pedig azon földeknek szabad tulajdonosaivá váljanak" KLÖM id. kötet 124. old. Kossuth ezt a javaslatát pénzügyminiszteri minőségben tette meg, s mint ilyen, nem foglalhatott állást az állami kárpótlás mellett. A nevezett kerületek a kincstárnak tartoznak szolgáltatásaikkal, a kincstár pedig önmagának nem fizethetett kárpótlást. Lehetett volna szó a váltságdíj elengedéséről, de akkor jelentős jövedelemről mondtak volna le. Ugyanakkor e kerületek esetében olyan földek után járó szolgáltatásokról is szó volt, amelyeket jogilag sem lehetett az államilag kármentesített földekhez sorolni.
