Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
736 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN szerb lélek, hogy benne nem szerb vér folyik, látszik kegyetlen fölhívásából is; és abból, hogy a kikindaiakat. akik. mert szerbek , ősi jogaiktól vezérelve kitűzték a szerb zászlót a városházára — lázadóknak nevezte. 5000 katonával és 22 ágyúval körülvétette . . . Emellett ő. mint királyi megbízott, nem azt kereste, hogy ki gyújtogatott és fosztogatott Kikindán és Becsén, hanem, hogy ki tépte szét a magyar anyakönyveket."9 6 A fentiek ismeretében nem szükséges bizonygatnunk, hogy a kikindai kerület házán (s nem városházán) nem a szerb, hanem az inszurrekció zászlaja lengett - a magyar nemzeti lobogó mellett. Az anyakönyvek égetése jó néhány szerbek-lakta községben probléma volt. de — Radak agitációját leszámítva — Nagykikindán nem. A lap szerkesztői Csernovits első kiáltványából (amelyre a fent idézett levél utal. s amelyet teljes terjedelemben közölnek) „szerkesztőségi függelékként" csupán a nemzeti sérelmekre vonatkozó passzusokat emelik ki. de azokat is erősen eltorzítva. „Ott áll az a szemtelen hazugság - olvasható —. hogy Kikindán féktelenség uralkodik, tehát a kikindaiaknak járomban kellene lenniök - vagyis magyar szabadság és testvériség alatt. Az is ott áll, hogy a kikindaiak vétkeikért megérzik majd a törvény ostorát, tehát: vagy a magyar törvény, vagy a magyar ostor." Meghökkentő a szerkesztőségi megjegyzés utolsó mondata is: a szerbek jogait tiszteletben tartani „ . .. legalább szabad volt Metternich alatt, most Kossuth alatt nincs megengedve. Ez a magyar igazság és szabadság! Éljen! " (A két cikkben a kikindai szerbek és magyarok jogos sérelméről, a földkérdésről egyetlen szó sem olvasható.) Csernovits Péter kormánybiztos 1848. június 9-én újabb kiáltványban adott választ a széltében-hosszában terjesztett vádakra, rágalmakra. Határozottan visszautasította azt, hogy ő szerb testvéreinek üldözésére érkezett volna a déli megyékbe. „S hogy minderről mindenki meggyőződhessen, hadd beszéljenek tetteim: a becsei kerületben csak azok ítéltettek el és lőnek megbüntetve jog szerűit, vallás és nemzetiségi különbség nélkül, akik gyilkoltak, raboltak és gyújtogattak." Másrészt — s ezt a fentiek is igazolják - a bűnösök felett ..nyilvános bíróság útján" ítélkeztek, olyan ítélőszékek melyben szerb nemzetiségű bírák is helyet foglaltak". A becsei rögtönítélő bíróság elnökei Tóbiás Strilid és Jovan Volarid voltak.97 Ami pedig Csernovits Péter szerint is lényeges: „Sem Becsén, sem Kikindán egyetlenegy ember sem ítéltetett el azon okból, mivel nemzete és nemzetiségének védelmére kelt."9 8 A kikindai rögtönítélő bíróság jegyzőkönyvének áttanulmányozása során feltűnőnek találtuk, hogy a nemzetiségi (szerb-magyar) ellentét kérdése szinte alig kapott hangot a tárgyalás során. A húsvéthétfői események leírásánál olvashatunk egy rövid '"Id. cikk 238. ' 'AV. ВаЙсо-Bodrokká zup. 1848. 2. 35. sz. Lazar Rakic is kitér említett tanulmányában arra, hogy a letartóztatottak között szerbek is voltak, magyarok is; ahogy a letartóztatást végrehajtó pandúrok jegyzéken is vannak szerbek és magyarok. A becsei rögtönítéló' bíróság elnöke (szerinte Antunovié) szerb volt, a bíróság tagjai pedig magyarok. Az ún. „Rendfenntartó és békebizottmány" elnöke Becsén (Stcvan Jovic) szerb, a , jó honpolgárokból" összeállított bizottmány tagjai között pedig volt szerb is, magyar is. Következtetése: a becsei felkelés első' napjaiban lezajlott valamennyi esemény . . . szociális jellegű. Ez a felkelés a szegényebb társadalmi rétegeknek a gazdagok ellen, különösen a kormányképviselők ellen irányult, tekintet nélkül vallási és nemzetiségi hovatartozásra mindkét oldalon". Vö. Lazar Rakic: i. m. 90. "Thim ].. i. m.II. 364.
