Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
NAGYKIKINDA ÉS A DÉLVIDÉK 1848 TAVASZÁN 729 legelesettebb parasztok sorába: 1848-ban egy házzal, két lóval és hat lánc földdel rendelkezett.6 1 Nem sok híja volt annak, hogy a moholi, becsei zavargásokhoz hasonlóan felboruljon a rend Bácsföldváron. Április 27-én olyan hírek kezdtek terjedni a községben, hogy „ ... a mi tegnap Óbetsén történt, annak ma Földváron kelletik megesni". E hangulat keltői itt magyarok voltak: Bugyi István kiszolgált katona, Német István esküdt. Molnár Mihály, Verbai Mihály stb. Az indulatok kitörését végül is a vagyonosabb polgárok („az előbb kelő betsületes lakosok") összefogásával és mozgósításával idejekorán megakadályozták.6 2 A később tárgyalandók kedvéért megemlítjük, hogy áprilisban és május elején jelentősebb agrármozgalom volt a Bács megyei Sztanisicson, ahol a „lakosok közül többen az uradalmi majorsági földekre nézve erőszakoságot követvén el". A megyei hatóságok megtorló akciója — amint az Rudics József főispán Csernovitsnak küldött jelentéséből kiderül - itt sem mardt el.6 3 IV. Thim József szerint (s ez él a köztudatban) a magyar kormány a kikindai zavargásokról értesülve nevezte ki Csernovits Pétert királyi biztosnak.6 4 Valójában Csernovits személyének kiválasztása, megbízásának gondolata még a kikindai események előtt — Szemere Bertalan ajánlatára — merült fel a kormány köreiben. 1848. április 23-án fogalmazták meg először Csernovits megbízólevelét.6 5 Eszerint csupán az lett volna a kormánybiztos feladata, hogy az „ország alsó részein" a horvát, rác és szerb ajkú lakosoknál puhatolja ki kívánalmaikat, amiket — a fogalmazvány szerint — a kormány „meleg részvéttel fogadni s teljesíteni kész", ha azok törvényesnek és méltánylandónak bizonyulnak. Április 26-án Csernovits felhatalmazása új tartalommal bővült. Időközben a kormány is tudomást szerzett a kikindai véres eseményekről, most már a „Torontál megyében kiütött lázongás lecsendesítése" is sürgető feladat lett. Felhatalmazták rögtönítélő bíróságok felállításának jogával, rendelkezhet az érintett területen állomásozó katonasággal. Összegezve: mindent tegyen meg, hogy „ . .. nemcsak a közcsend, rend-, személy- és vagyonbátorság teljesen helyreállíttassák; de a bűnösök érdemök szerént is büntettessenek."66 Másnap Batthyány miniszterelnök értesítette a vidék hatóságait (Torontál, Temes, Krassó, Bács, Arad vármegyék, Szabadka, Újvidék, Zombor, Arad és Temesvár királyi városok, sajkás kerület) Csernovits kinevezéséről, felszólítva őket, hogy „ . . . azon helyeken mikint a királyi biztos rendelendi rögtön ítélő bíróságokat állítani; annak felállítását kihirdetni, s a bíróságokat gyors eljárásra utasítani . . . kötelességüknek tart-6 ' üo. 59. sz. 61 L'a. 32. sz. 6 'Csernovits iratai 233. sz. 64 Thim J.: i. m. II. 137. 6 5 66/E. sz. OL Filmtár. 1848. Miniszterelnöki iratok. 3824. 1. cím 213. sz. Vö. Szöcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban. Akadémiai kiadó. Bp.. 1972. 83. 6 6 Thim J.: i. m. II. 137
