Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
NAGYKIKINDA ÉS A DÉLVIDÉK 1848 TAVASZÁN 721 Karácsonyi László főispán értesülése gyors, pontos és megalapozott volt. Mint említettük, április 21-én. nagypénteken Radak Kikindán tűnt fel. A 25 éves Djordje Radak a korábbi években ebben a városban rőfös segédként dolgozott, azt követően lett joghallgató. A magyarul, szerbül és németül jó) beszélő fiatalembert — jegyzőként — az 1847-es országgyűlésen is ott találjuk." Pozsonyban határozták el április 9-én a szerb főiskolai hallgatók, hogy a szerb nemzeti mozgalom szervezésére Dél-Magyarországra utaznak.1 9 A kerület székhelyére érkező joghallgató 1848. április 22-én este az egyik iskolában bizalmas értekezletet hívott össze, aminek azonban a helyi hatóságok — Kendjelac utasítására - véget vetettek. Április 23-án, húsvét vasárnapján nem történt említésre érdemes esemény. Másnap, húsvéthétfőn a templomból távozó görögkeleti hívőket Radak már szerb kokárdával várta, a szerb zászlót bontva jelentette ki: a nép csak e zászló alatt érheti el az óhajtott földosztást.2 0 Azt. hogy nem kimondottan a réti földek felosztása körüli huzavona volt Radak számára a legfájdalmasabb, a későbbi fejlemények világosan bebizonyították. A magyar igazságszolgáltatás elől egérutat nyert Radak (Karlócán. Zimonyon át Belgrádba menekült) a későbbiekben maga is írt a kikindai eseményekről emlékiratában, benne természetesen szólt saját szerepéről is.2 1 Ebben (pontosabban a bevezetőjében) ő is említi a koronakerület legégetőbb problémáját, a kiszakított réti földek kérdése körül kibontakozott harcot, „.. . amelyek a distrikt2 2 uraságai közt igazságtalanul osztattak fel", a továbbiakban a szerbek régi dicsőségéről, s nem az agrárkérdésről olvashatunk.2 3 1 *Istorijski Arhiv Subotica. 4. A. 93. pol. 1848/1. 1242. doboz ''Csábítónak tűnik, hogy a szerb fó'iskolások elhatározását összefüggésbe hozzuk az ugyanaznap történt Kossuth-Stratimirovic konfliktussal, de erre nem találtunk még minden kétséget kizáró bizonyítékot. J" Thim J : i.m.1.66. ''Kézirat az újvidéki Matica Srpska gyűjteményében. Címe: ..Uspomene о buni 1848 49" (1-mlékezés az 1848-49-i harcról"); Száma: M. 4771. Részleteiben közölte a Branik 1898. ápr. 16 28. számaiban. '2 Districtus - lat. (közigazgatási) kerület 21 Djordje Radak kikindai szereplését az újvidéki Ló'rinc Péter sajátos módon értékeli. Véleménye szerint Nagykikindán „. . . a nép követelte a maga vezetó'jéül Radákot. nem pedig fordítva, Radák lelkesítette és vezette akciókba a népet". Úgy ítéli meg, hogy Radak „polgári forradalmár, nemzeti forradalmár" volt (i. m.57.old.). Lőrinc szerint Thim József elfeledkezett arról említést tenni, hogy Kikindán osztályharc létezett Radak jövetele eló'tt is. Nos. mi ezt nem tagadjuk, amint azt sem, hogy a késó'bbi véres események kifejló'désében a katalizátor szerepe éppen Djordje Radaknak jutott. Lőrinc Péter helyesen látja meg, hogy 1848 tavaszán a DélvidcKcn kettős irányzat tapintható ki: egy -parasztok által kezdeményezett és vezetett - agrármozgalom; s egy olyan megmozdulás, amely - az ő szavait idézve - „. .. a nemzeti szabadságról való ábrándozás hatása alatt" állt (megjegyzendő: a nemzeti és paraszti követelések, illetőleg igények összekapcsolása nemcsak a szerb mozgalom részeseire jellemző; sokkal szervesebben és permanensebben történt ez a magyarok, szlovákok, románok, horvátok esetében is). E két irányzat megítélésünk szerint - csak ideig-óráig fonódott össze Kikindán. Nem kívánjuk azt kétségbe vonni, hogy Radak a paraszttömegek jogos társadalmi igényeit is ki óhajtotta elégíteni. Ennek az a körülmény sem mond ellent, hogy a vihar kitörése után két napig rejtőzködött. Amikor az események ugyanis nem úgy alakultak, miként arra számított, akkor ő ijedt meg legjobban a következmények láttán. Lőrinc említi Radakról: „Egy alkalommal még az is megesett, hogy a nép a következő szavakkal támadt rá: >Hol voltál eddig?« mert ő valóban két teljes napig rejtőzködött" (i.m.56.). Mindez annak igazolása, hogy Radak nem agrárforradalmárként került az