Századok – 1982

Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV

720 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN A kikindai kerület parasztjai 1848 előtt jobb körülmények között éltek, mint az átlagos úrbéresek. E kiváltságos terület lakói a nem nemes népesség felső csoportját alkották.1

1

Az 1848. áprilisi törvény intézkedései nyomán kiváltságos helyzetük azonban visszájára fordult: ..... mivel terheiket előzőleg nem kétoldalú szerződés, hanem királyi privilégium szabályozta, nem mentesültek az évi járadék fizetése alól".1

2

(A kikindai kerülettel határos Torontál megyében különben is bizonytalankodtak a törvényjavaslat értelmezésében.1

3

) Ezzel magyarázható, hogy azoknak a parasztoknak a körében, „ . . akiknek a pozsonyi jobbágyfelszabadításból sem származott vagy legfeljebb elenyésző mérvben származott közvetlen előnyük", termékenyebb talajra hullottak a nemzeti jelszavak is.1

4 II. Nem kellett sokáig várni arra a szikrára, amely végül is a kikindai zavargásokat fellobbantotta. Magyarország szerbek-lakta vidékein Szerbiából érkező emisszáriusok, azaz valamely titkos politikai megbízatás elvégzésére kiküldött személyek; vagy hazai szerb fiatalok, értelmiségiek (főiskolai hallgatók, papok, tanítók), kereskedők jelentek meg. s kezdték szítani a nemzeti mozgalmak tüzét. A Szerémségben Jovan £ivkovi<í főiskolás, a sajkás kerületben Uroí BoriSev Szerbiából érkező emisszárius agitált. Április 12-én érkezett a sajkás kerületbe Svetozar Miletii? joghallgató, míg kollégája és társa, Djordje Radak április 21-én jelent meg szülővárosában, Nagykikindán.1 5 Radak megérkezésére és tevékenységének kezdeteire a hatóságok igen korán felfigyeltek. Április 22-én Karácsonyi László. Torontál megyei főispán levélben tájékoztatta Percsetich György szolgabírót: „. . . tegnap olta tudom hogy N(agy)Betskereken s N(agy)Kikindán személyek megjelentek kik gyanúsak"16

. A szolgabírót éberségre intve, két megoldást ajánl: 1. Mihelyt a ..Király vagy Ország egysége ellen a legkisebb merényletet tapasztalja", a népet maga. és „más jotakarok" által szólítsa fel a király iránti hűségre; az esetleges következményekre figyelmeztesse. 2. Ha pedig ez az eljárás nem járna eredménnyel, akkor „erőt kell mutatni", de a körülményeknek megfelelő módon cselekedjen, „. . . mindenesetre Embert kímélve, mindenesetre minden ingerülést kerülvén."1

7 1 1

Varga J.; i.m. 11. 1 !

Ua. ' ' Karácsonyi László főispán március 22-én ügy tájékoztatta a szolgabírákat, hogy a majorsági földekre telepedett szerzó'déscs jobbágyoknak azt lehet kihirdetni, hogy a „. . . jogokban részesülni fognak, ... de egyéb reményekkel őket kecsegtetni nem kell". Batthyány körlevele után annak közzétételét rendelte el a kisgyűlés április 1-én, hogy a majorsági földekre telepített lakosok a kedvezményben a törvényhozás által nem részesíttetnek, mert a föld. melyet mívelnek, más tulajdona, a tulajdon pedig mindenekelőtt szent és sérthetetlen". Vö. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban Akadémiai kiadó, Bp. 1971. 274. '4

Spira György: A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán Kossuth kiadó, Bp., 1980. 38. 15 Thim J.; i. m. I . 64-65. "Arhiv Vojvodine (Sremski Karlovci) Torontalska iupanija (Torontál megye) 1848. 137. doboz 85/2. sz. ' 'Uo.