Századok – 1982
Tanulmányok - Lukács Lajos: Frigyesy és Garibaldi 1866–68-ben 689/IV
702 LUKÁCS LAJOS Florenczbe fogunk menni. . ,"3 9 Miként minden fegyveres testület számára, hasonlóképpen a garibaldista önkéntes seregek számára is a kényszerű fegyvernyugvás depressziós hatása kézenfekvő, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy mindez egy győzelmes előrenyomulás közben éri őket. A jövő bizonytalanságának érzete, az egymásnak ellentmondó hírek tartják állandó feszültségben soraikat. Mint ilyen helyzetekben bekövetkezni szokott, érthetetlen intézkedések lepik meg a harcosokat. Ha fegyverszünet van és békés kilátások, akkor miért rendelik el a régi puskák kicserélését vadonatújakra - de itt logikát keresni eleve kilátástalan vállalkozásnak tűnt. Várakozás, várakozás, naponkénti izgalom követi a fegyverszünet napjait. Condinóban hírekhez bővebben jutnak már, újságok is érkeznek. Állandó küzdelem folyik az élelemért, amin aligha lehet csodálkozni, ha arra gondolunk, hogy ebbe a kis faluba 6000 katonát zsúfoltak össze. „Rettentő kellemetlen itt maradni, semmit csinálni még 5 napig, mikor azt mondom, hogy semmit sem csinálunk, azt értem, hogy előre nem megyünk. Minden reggel 3 1/2 órakor rangban kell lennünk, kávézunk. 5-kor esercirozni megyünk. 10-kor eszünk, aztán 4 óráig este nem csinálunk semmit, néha őrt kell állnunk, akkor megint kimegyünk esercirozni és 7 órakor ebédelünk, ebéd után azaz 9-kor megint rangba állunk és csak 10 órakor lehet lefeküdni, így egy nap a másik után elfoly."4 0 Mit hoz a közeljövő? Ki tudja? Ha béke lesz, úgy arra számítanak, hogy garnizonba vezénylik a Frigyesy-zászlóaljat, valamelyik venetói városba, sőt arra is gondolnak, hogy egyenesen Velencébe küldik őket, „minthogy mi eddig legjobban kitüntettük magunkat."4 1 A magyar önkénteseket a távoli haza jövője izgatja, mit hoz és mit hozhat még e háború Magyarország számára? Az emigráns vezetők diplomáciai aktusairól keveset tudnak. Bizonytalan, felemás hírek érkeznek hozzájuk. De arról tudtak, hogy július elején Kossuth, majd Ricasoli is felkereste Garibaldit, amiből kedvező jeleket olvasnak ki — nem látva, ismerve pontosan, hogy Kossuth, miként 1859-ben, úgy 1866-ban is. az olaszmagyar szövetséget a hivatalos kormánnyal történő együttműködés sikeres megvalósításához kötötte, jelentős olasz királyi seregek előretöréséhez. Elfogadta, hogyne fogadta volna el Kossuth Garibaldi és önkénteseinek támogatását is. de szigorúan a királyi seregek hadműveleteihez kötve, ahhoz alkalmazva és a szárnyak oltalmára.42 A Frigyesyhez eljutott hírek Kossuth firenzei, Klapka és Csáky Tivadar berlini kísérleteiről nem keltettek túlságos bizalmat. Klapka György poroszországi magyar légiója alakulásáról is tudomást szereznek és a fővezér kiáltványáról is, Magyarország három irányból történő felszabadítási tervéről. Klapka Nyugatról, Türr Délről és gróf Bethlen Gergely tábornok Erdély felől. E nagyszabású tçrvek ironikus kifakadásra adnak okot, Pulszky Gábor azt írja, hogy „Egy szobában lakok Frigyesy vei együtt", a körükben megnyilvánuló hangulatot kifejezve jegyzi meg Klapka proklamációját olvasva, hogy „Kossuth pedig isten lett. még pedig trinitás istene, mert a három helyen egyszerre ott van. Igen szép. De baj. hogy nem igaz."43 A hivatalos diplomáciában nem bízva, az olasz kormány működését súlyos 3, P. Gábor Pulszkynak, Condino, 1866. júl. 27. Péntek (Uo.). 40 P. Gábor Pulszkynak, Condino, 1866. júl. 28. Szombat. (Uo.). 41 Uo. 4 2 Vö. Kossuth : Irataim. VII. 218. és köv. 43 P. Gábor Pulszkynak, Barghe, 1866. aug. 5. Vasárnap (OSzK. Kézirattár. Pulszky-irathagyaték).
