Századok – 1982
Tanulmányok - Lukács Lajos: Frigyesy és Garibaldi 1866–68-ben 689/IV
FRIGYESY F,S GARIBALDI 1866-67-BEN 693 állt, amikor átvették az olasz királyi hadseregbe, annak 61. ezredéhez. Garibaldi passzivitása, Caprera szigetére történt visszavonulása, az olasz baloldal ellen indított hajszák azonban gondolkodóba ejtették Frigyesyt - aki egyéb körülményeket is figyelembe véve, lemondott tiszti rangjáról. Milánóba vonult vissza, ahol a politikai atmoszférát a legelviselhetöbbnek találta, ahol érintkezhetett olasz' politikai barátaival, kivárhatta a harc folytatásának érlelődő időszakát.7 Tudta és biztos volt benne - és erről politikai barátai nagyon is meggyőzték —, hogy az 1860-ban megkezdett küzdelem még távolról sem záródott le, hiszen Róma, Olaszország igazi fővárosa, még pápai uralom alatt áll, Velence pedig az osztrák birodalom része. Róma és Velence felszabadításából adódó feladatok megoldása csak alkalomra várt, ott szerepelt a caprerai remete programjában. Amikor 1862-ben Garibaldi ismét fegyvert ragad „Roma о morte" jelszavát kibocsátva, Frigyesy ismét vele tart: Caprerától Szicíliáig és tovább a tragikus végű Aspromonteig.® A kísérlet sikertelensége, az olasz monarchia csapatainak brutális beavatkozása ugyan megállíthatta Garibaldi önkénteseit Calabriában, szétszórhatták, fogságba vethették, internálhatták a vörösingeseket, súlyos csapást mérhettek az olasz demokratikus tábor törekvéseire — de nem törheiiék meg annak hitét, hogy Róma előbb vagy utóbb szabad lesz! Garibaldi súlyosan sebesülve kerül a monarchista sereg fogságába, Frigyesyvel együtt, aki csak ennyit vet papírra 1862. augusztus 31-én — két nappal Aspromonte után — „a Tábornok mellett vagyok". Elszakítják őket: Garibaldit Varignano erődbe szállítják, Frigyesyt Monte Forte Ratti börtönébe — mindkettő Genova közelében.9 A kínos rabság, megalázó bánásmód, majd keserves szabadulás után Garibaldi ismét Caprerán, Frigyesy pedig a Cuneoban létesített magyar tiszti századnál vészeli át a nehéz időket.1 0 Az 1863-ban kirobbant lengyelországi felkelés azonban újra kötelességekre ébreszt, és az olasz baloldal nem akar az újabb kockázattól és nehézségektől távol maradni. Frigyesy Cuneoban és az Alessandriában állomásozó magyar légió soraiban önkéntesek titkos toborzásához lát, a lengyelek támogatása érdekében. Lebuktatják, menekülnie kell az újabb fogságba vetés elől.1 1 Svájcban húzódik meg átmenetileg, majd Garibaldi és Mazzini biztatásától is kísérve, szoros összhangban a legaktívabb olasz vörösinges önkéntesekkel, a román fejedelemségekbe távozik. Olasz -magyar önkéntes légiót kíván szervezni 1863—64-ben a lengyelek segítségére. Az egyébként is mostoha körülmények között kifejtett működése beleütközik a nagyhatalmak ellenző magatartásába, a forradalmi-republikánus színezetű önkéntes légió működését egyaránt tiltó osztrák—orosz—francia kormányok ellenálMsába, melynek hatása alatt Cuza román fejedelem is erélyes lépésekre szánja el magát az 'Frigyesy Garibaldinak, Biella, 1861. márc. 19. (Museo del Risorgimento Nazionale di Milano. Továbbiakban: MRM. Archivio Curatulo Garibaldino. Továbbiakban: Arch. Curatulo. 402/1733.); Biella, 1861. jún. 24. (Uo. 402/1734.). Vö. Lajos Pásztor: Lo storico ungherese del risorgimento italiano Gustavo Frigyesi ed il suo carteggio con Garibaldi. Roma, 1947. 20. és köv. 8 Vö. Lukács Lajos : Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben. Századok. 1963. 1. sz. 'Frigyesy Pulszky Ferencnek, Földközi-tenger. 1862. aug. 31. (Országos Széchenyi Könyvtár. Továbbiakban: OSzK. Kézirattár. Pulszky-gyűjtemény.); Frigyesy Agostino Depretis közoktatási miniszterhez, Genova, 1862. szept. 10. (AST. Sez. Gab. 1862. III.). ' 0 Cuneoi tiszti század névsora. Cuneo, 1862. dec. 13. (Országos Levéltár. Továbbiakban: O. L. Kossuth-gyűjtemény. II. S. 2,—491/c.); Frigyesy Garibaldinak, Cuneo, 1863. jan. 17. (Pásztor: Frigyesi. I. m. 30-31.); Cuneo, 1863. febr. 26. (Uo. 32.) 11 Attilio Vigevano: La légioné ungherese in Italia (1859-1867). Roma, 1924. 160. és köv.; Vö. Koltay-Kastner: A Kossuth-emigráció Olaszországban. I. m. 242. és köv.
