Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 677 meg, ha épületire nagy romlására volt az kereszténységnek" ez a felkelés. Kételyét azokra az értesülésekre alapítja, amelyeket portai követként egyes török vezető személyiségektől szerzett. Ezek szerint 1604-ben „oly igen megfogyatkozott volt a török császár ereje, hogy ha Bocskai István a német ellen akkor kardot nem fogott volna, csak másod esztendőben is közel az magyar birodalom az magyar korona alá visszajött volna"2 6 6 . Nagy Szabó Ferenc és Borsos Tamás több új szempontot tartalmazó írásainak eme vázlatos áttekintése után szóljunk röviden a magyarországi kortársak megítéléséről. Elmondható, hogy az itteniek véleménye általában eltér az erdélyiek többségétől. A megmegújuló török támadásoknak kitett magyarországiaknak létérdekük fűződött ahhoz, hogy Erdély - és ezen keresztül a két román fejedelemség - ne a törököt támogassák, hanem szembefordulva azzal, gyengítsék annak erejét. Ez az álláspont tükröződik többek között a korszak két neves politikusának, Illésházy Istvánnak2 6 7 és Thurzó Györgynek26 8 írásában is. A Bocskai-szabadságharcban oly jelentős - bár sokak által vitatott — szerepet játsz í Illésházy a Győr török kézre kerülését követő nagy riadalmat ecsetelve igy folytatja följegyzéseit: „Azonban ubi deficit humánum auxilium, incipit divinum. Egy új csillag is láttatott vala az égen:az erdélyi vajda, Báthory Zsigmond." Elmondása szerint az erdélyi ellenzék vezetői, miután látták, hogy Zsigmondot nem téríthetik el kitűzött céljától, elárulták és jobbmk vélték, hogy egy ember vesszen el, az vajda, hogysem az ország, Erdélybül ki is egazétották volt - (ti. Zsigmondot). - Mely dolgot kezekben kapván, megöleté őket."269 Illésházy jól érzékelte, hogy a fejedelem mennyire tartott a Szinánnal való nyílt csata kockázatától. Ennek ecsetelésére elmondja, hogy amikor Zsigmond hírt kapott a nagyvezér visszavonulásáról, örömében „lováról leszállván, az egész tábor előtt térdre leesett, felszóval hálákat ada az úristennek".2 7 0 Az Esztergom falait Balassi Bálinttal együtt rohamozó Thurzó György a feleségének írt levelében azzal indokolta az 1594-es drámai eseményeket, hogy az elfogott urak ,дг kereszténység mellett nem akartak állni, hanem az török mellé vontak"2 '1 . Érdekes módon a Bocskaifelkelés és Bethlen Habsburg-ellenes háborúinak török szövetségét „isteni segítség"-nek tekintő Szepsi Laczkó Máté2 7 2 protestáns prédikátor is minden sajnálkozó megjegyzés nélkül regisztrálta a „törökpárti" urak kivégzését krónikájában.2 7 3 Az egykorú magyarországi vélemények között csupán elvétve fordult elő az események olyan morális elítélése, mint a Nádasdy Ferencé.2 7 4 Jóllehet, Báthory Zsigmond és a „háborús párt" eljárása törvénysértő, a feudális rendi privilégiumokkal élesen ütköző volt, úgy tűnik ez 2 6 6 Az id. részeket ld.: uo. 42-44., 54-55. '"Illésházy István (1540-1609) köznemesi családból származó főúr. 1593. birodalmi gróf. egy évtizeddel később koholt perben halálraítélt, 1605 nyarán csatlakozik Bocskaihoz. Mátyás főherceg és a megegyezés híve, 1608. nádor. 2 6 8 Thurzó György (1567-1616) magyarországi nagybirtokos, kezdettől részt vesz a török elleni háborúban, a Bocskai-szabadságharc idején is kitart a Habsburg-oldalon, noha Bocskaival is jó kapcsolatot tart. A nádorságban Illésházy utóda. 2 65 Illésházy I. : i. m. MHHS VII. k. 20. 2 70 Ld. uo. 25. 2 71 A levelet ld. KubinyiM. : i. m. I. к. 111. 2 7 2 Szepsi Laczkó életéről legújabban 1. Bartoniek E. : i. m. 509-511. 2,3 ETA III. к. 26. 2 74 Szamosközy I. A. т. MHHS XXX. к. 42-43.
