Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 675 Magyarország és Erdély „annyéra megrakodott volt az németséggel, hogy minden városokat és várakat és csak jó kastélyokat is mind manuteneálták". Ezen a veszedelmes helyzeten csak Bocskai segített, „ki Erdélyből extirpálta a németséget" török segítséggel, amelynek megszerzésében „Bethlen Gábor ifjú úri korában cooperált"2 5 4 .Maga Bethlen — aki a nyugati világ tájékoztatására szánt írásokban dicső, törökellenes harci múltat költött magának2 5 5 — tartózkodott az 1594-es fordulat nyílt elítélésétől. Talán azért is, hiszen három évtizeddel később maga is olyan politikai fordulatra készült, mint amilyet Báthory Zsigmond végrehajtott.2 5 6 Ám azért voltak olyan erdélyi kortársak is. akik egyértelműen és nyíltan az 1594-es fordulat helyessége mellett foglaltak állást. Ezt találjuk például Baranyai Decsi Czimor Jánosnak, a Báthoryak kiváló humanista tudósának2 5 7 művében, a „Szerdahelyi János"2 5 8 szerzeményeként számon tartott verses krónikában, vagy Szőllősi István2 5 9 a „Szénán basa megveretésé"-ről írt munkájában. Baranyai, Zsigmond hadbalépésének elkerülhetetlenségét azzal támasztja alá, hogy ellenkező esetben az erdélyieknek magyar véreik ellen kellett volna küzdeni a török oldalán. Ezen túlmenően az is a háborúba lépést követelte meg. hogy a kapott portai követjelentések tanúsága szerint Szinán pasa nemcsak Magyarország, de Erdély elpusztítását is célul tűzte ki. Azt hirdette, hogy végül „az egész keresztény világot uralma alá fogja hajtani". A „török párti" urak kivégzését a szerző szerint „a lex Iulia" és a „lex Cornelia" — vagyis a „felségsértők" és az „orgyilkosok" ellen hozott törvények — alapján foganatosították.260 A „História az áruló erdélyi urakról" című vers egyenesen isteni irgalom és segítség megnyilvánulásának minősíti Zsigmond 1594-es cselekedetét, így jellemezve a fejedelmet: ,Az kincsös országnak takargatójajSzegény községnek is igazgatójaJ És az gonoszoknak ö megrontója."261 Szőllősi István verse hasonlóan szól Zsigmondról: „Az nagy ellenséghez vagyon haraggal,/ Hazájához pedig jó akarattal. " Miután dicséri Mihai Viteazul és katonái hősiességét, s szól a székely szabadság megadásáról, amiről Zsigmond „bús elmével" gondolkodott, így zengi 2 5 4 Kemény J. : i. m. 79-83. 2SS Don Diego de Estrada spanyol lovagnak azt mesélte Bethlen 1628-ban: „Ifjú korában Magyarországon katonáskodott három lóval, amelyet a saját költségén tartott és vitézségéért az akkori fejedelem ti.(Báthory Zsigmond) lovaskapitánnyá nevezte ki a török elleni háborúban". Forrás, 1980. 10. sz. 85. o. Ezzel szemben MaksaiPéterrel azt íratta az angol nyelvű életrajzában: „Being afterwards broght up in the Court of Stephan Báthory (sic!) Prince of Transilvania (whose house in those dayes was a very schoole of military knowledge and exercisses) he so aproved himselfe to the judicious Prince as the first of all made him a Capitane . . ,":ITK 1976. 2. sz. 228.0 .Böjti Veresnek viszont úgy mesélte Bethlen, hogy huszonötévesen vett részt az 1595-ös hadakozásokban, miszerint is 1570-ben kellett volna születnie! : SZ 1899. 548. 2S6 Ld.: Fonás, 1980. 10. sz. 89. o. Ám határozottan törvénytelennek bélyegezte az 1594-es eljárást Báthory Gábor 1608. nov. 1-én kelt oklevele. Ld. erró'l Jakab E. : Oklevelek Kolozsvár történetéhez П. k. 211-212. 2 5 ' Ld. Bartoniek E. : i. m. 264. 2 5 8 A szerző, némely vélekedések szerint, azonos Szerdahelyi Imreffi Jánossal, Báthory Zsigmond, Bocskai István és Báthory Gábor tanácsosával. Ld. Varjas B. szerk.: i. m. II. k. 1018. 2S 'Szőlősi István személyéről semmit sem tudunk. Szerzeményét Jacobinus János kolozsvári nótárius latin nyelvű prózai írása nyomán szedte versbe (Varjas B. szerk.: i. m. II. k. 1019.) Jacobinus János (1573-1603) életére ld. Bartoniek E. : i. m. 304-306. 2 60 Az id. részeket l.:EÖ II. k. 90-96. 261 Ld. Varjas B. szerk.: i. m. II. k. 915.
