Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
658 NAGY LÁSZLÓ tömeget, mint pl. a székely közrendűeké, akiknek a háború szabadságuk visszaszerzésének lehetőségét rejtette magában.'25 Baranyai Decsi János a székelyek ilyen állásfoglalását a Zsigmond személyéhez való ragaszkodásukkal magyarázza.12 6 Ám ennél sokkal hihetőbbnek tűnik a társadalmi helyzetük rendezéséhez fűzött reménység, amit egy háborús igénybevételük útján várhattak leginkább. Az 1594-es fordulat történetének vizsgálatánál csaknem mindig fölmerülő kérdés: vajon miként lehetett részese az ellenzéki főurak és nemesek törvénytelen lemészárlásának Bocskai? Az a férfiú, akit nemcsak a protestáns vallásszabadság, de a rendi szabadságjogok élharcosaként is számon tart a magyar história. 1 2 ' A kérdésekre adandó feleletek keresésénél nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Habsburg-kormányzat a kilencvenes évek első felében még Magyarországon is tartózkodott ellenreformációs. protestáns érdekeket sértő lépésektől. Erdélyben pedig - a Báthoryak katolikus volta ellenére inkább katolikus sérelmekről lehetett beszélni.'2 * Ami Bocskainak a törvénysértésekben játszott szerepét illeti, látnunk kell. hogy a 16. század végén Európa-szerte meglehetősen ismeretlen volt az emberi élet különösebb megbecsülése, s ugyanakkor a machiavellista szemlélettel ütközött az uralkodó kezét megkötő törvények tiszteletbentartása.129 Jó példát szolgáltatott erre Erdélyben maga Báthory István a kerelőszentpáli csata után foganatosított tömeges kivégzésekkel, amelyek éles ellentétben álltak az Erdélyre is érvényes magyarországi törvényekkel.13 0 Bocskai István első biográfiája szerzőjének megfogalmazása szerint hőse ..annyira hitt politikája helyességében, annyira csak a célhoz vezető utat nézte, hogy erkölcsi gátlások egy pillanatra sem ébredtek benne"1 3 1 . Károlyi Árpád álláspontja szerint Bocskai .Machiavelli kelet-balti mása" volt. aki az „állam érdekében" kész volt bárkit is feláldozni az útját keresztezők közül.13 2 Mindehhez csupán annyit szeretnénk hozzáfűzni, hogy az 1594-es esztendő Bocskai Istvánja sok tekintetben más volt, mint a tíz évVel későbbi. Bátran elmondható; hatalmas utat tett meg ez idő alatt. S az is. hogy a legfőbb hatalom birtoklása rendkívül sok pozitív vonást hozott felszínre jelleméből. Apró, de jellemző adalék ennek illusztrálására: az a Bocskai István, aki 1594-ben még Geszthyhez hasonlóan gondolkodott a humanista tudósokról, kassai udvarában a magyarországi és erdélyi humanisták legkiválóbb képviselőivel vette körül magát. Tanácsaikat nemcsak kikérte, de az esetek többségében nyomon követhetően 1 "Bővebben erről ld. Demény L. : i. m. 99 100. 1 "liÖ II. k. 93 94. Vö : EOF. III. к. 290. 1 21 Erró'l bővebben ld. Eckhardt F.: Bocskai és híveinek közjogi felfogása. Bp.. Iv33.. vagy Szekfű Gy.: A magyar jellem történetünkben. (Mi a magyar. Bp.. 1939.) Ujabban K. Benda: Absolutismus und ständischer Widerstand in Ungarn am Anfang des 17. Jahrhunderts. Südostforschungen. Münchcn, 1974. 1 2 ' Ld. Nagy !.. : A Bocskai szabadságharc katonai törtenete. Bp.. 1961. 38 39.. továbbá Kővári L. \ i. m. IV. k. 44 vagy Trócsányi Zs. : i. m. 1976. 188. Báthory István valláspolitikájára érdekes adalékot szolgáltat 1584. júl. 2-i rendelete is: MHHD. XLII. k. 168. o. L. még uo. 16. továbbá Jakab E.\ Kolozsvár története 11. k. 268.. valamint Veress E. : Báthory István, király levelezése. II. k. 56. 124 L. Szigethy G. : A machiavellizmus. Bp., 1977. 19-22. |3"Kővári L.: i. m. IV. k. 26 -28. Vö.: Báthory István 1575. szept. 26-i levelével, amelyet Liszthy János püspök-kancellárnak írt: MHHD XLII. k. 293. '"BendaK.A. m. (1942.) 53-54. 1 '2 Karoly Á. : Bocskai szerepe a történelemben. ÁÉt 1898.
