Századok – 1982

Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV

ERDÉLY ÉS. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 659 meg is fogadta azokat.1 3

3

Végső soron elmondhatjuk, hogy az erdélyi „németes" párti vezetők cselekedeteinek mozgatórugói között nem kapott döntő szerepet sem a katolikus érdekek szolgálata, sem valamiféle „habsburgiánus" érzelem. Azt sem lehetne egyértelműen állítani, hogy a törökhöz fűződő érzelmeik minőségileg mások lettek volna, mint az ellenzék tagjaié. A döntő és a meghatározó a központi hatalomhoz fűződő pillanatnyi kapcsolatuk jellege volt. Az a körülmény, hogy többségük az erdélyi végvárak katonai vezetője volt. szintén abba az irányba hatott, hogy a tizenötéves háború kirobbanásával fölmerülő nagy történelmi kérdésben a török elleni harcok mellett tegyék le voksukat. A „ törökösök" vagy „békepárt Az ilyen vagy hasonló néven emlegetett politikai csoportosulás vezéralakja vitathatatlanul az idős erdélyi politikus. Kendi Sándor volt. Politikai pályafutását tekintetbe véve valószínűleg az 1530-as évek közepén született, hiszen 1563 nyarán már János Zsigmond bécsi követe volt. Két évvel később az uralkodó királyi titkára. Dyen minőségben küldik őt Bécsbe, az ott fogolyként tartott Báthory István - a későbbi fejedelem és lengyel király — kiszabadítására. Megbízatását nem tudta teljesíteni, mert őt is fogságra vetették, s csak két év elteltével térhetett vissza Erdélybe. Mennyiben befolyásolta a vele szemben alkalmazott bécsi eljárás későbbi politikai magatartását? — nehéz lenne megmondani. Nem sokkal ezután a fejedelmi trónra került Báthory István bizalmasa, portai követe lett. Báthory Kristóf halála után Kovacsóczy Farkassal együtt a belügyeket irányította Erdélyben a kiskorú Zsigmond helyett. 1583-ban a fejedelemséget kormányzó triumvirátus egyik tagja. Jóllehet. Zsigmond nagykorúsítása után csökkent a hatalmi súlya, még sokáig a legtekintélyesebb fejedelmi tanácsos maradt. A Báthoryrokonságon belül támadt viszályban előbb Boldizsár - a későbbi veje - ellen tevékenykedett, és csak 1591 után békült össze és kötött szövetséget Zsigmond unokatestvéreivel.1 34

Külpolitikai elképzeléseiben a középutas vonal híve volt. Legalábbis erre utal az a levél, amelyet 1587-ben írt Ghiczy János akkori kormányzónak: „Hazánk állapotja előttem, mely az üllő és verő között, úgy vagyon, mint két ajtó sark között. Az mint az deákok mondják, úgy kellene vitare Syrtim. ne in Charibdim indderemus." Azt tanácsolja, ne küldjenek Erdélyből hadat Lengyelországba Habsburg Miksa ellen, mert „a német ha Lengyel országban királly lehet, a Magyar nemzetnek javára lészen, ezen okkal nagy hadat indíthat, s. így a mi szegény Hazánk is meg szabadulhat a Töröktőr'. A belpolitikában vitathatatlanul a „kemény kéz" híve. Irtóhadjáratot követelt az „oláh tolvajok" ellen, akik nemesek megölésére is vetemedtek. Olyan tömeges kivégzéseket kívánt, mint amilyeneket Morvaországban foganatosítottak a cigányok ellen. A belső béke fenntartása érdekében 1591 elején javasolta Báthory Boldizsár fizikai megsemmisítését 13

'Bocskai kassai udvaráról legújabban 1. Nagy /.. : A magyar politikai irodalom történetéhez Magyar Tudomány. 1981 5. sz. '3

4

Ld. Kővári !.. : i. m III. к. 182. 190., továbbá IV. к. 17.. 23.. 33.. 39.. 46 47. Az erdélyi hármastanács tagjaként végzett tevékenysége sok adatot tartalmaz: MHHD XI II k. Ugyanitt olvashatjuk Báthory István lengyel királyként is nemcsak szerette, de fölöttébb becsülte is őt. Uo. 167.