Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 657 kegyeltjének számított, akinek megbántását a fejedelem ugyancsak zokon vette unokabátyjától, Boldizsártól!11 6 Ez az egyéni sérelem minden bizonnyal Jósikánál is hozzájárult ahhoz, hogy 1594-ben - immáron fejedelmi kancellárként - a Báthory-unokatestvérek fizikai megsemmisítését szorgalmazza.11 7 Már csak azért is, hiszen Boldizsár uralomra kerülése nemcsak karrierjét vágta volna ketté, hanem minden bizonnyal az élete is veszélybe került volna. Ennek a felismerését fejezte ki Zsigmond melletti kitartása akkor is, amikor megrendülni látszott a fejedelem pozíciója.11 8 Irányították-e cselekedeteit határozott törökellenes érzelmek? Lehetséges. Ám a jelek szerint a Zsigmond személyéhez kötöttsége volt az, ami elsősorban meghatározta politikai állásfoglalását. Hasonló indítóokokon tűi határozott Habsburg-pártiság követhető nyomon Komis Gáspár huszti főkapitánynál, máramarosi főispánnál. Nem csupán 1594-ben állt ki Zsigmond mellett, de egészen az 1601-ben bekövetkezett haláláig a „németes" vonalnak is szilárd híve maradt.11 9 Gyulaffi László, a hírneves dunántúli törökverő hős korábbi életpályája vonalát követte Zsigmond mögötti felsorakozásánál.12 0 A katonai előmenetel irányította Zsigmond melletti kiállását Szabó Balázs huszti vicekapitánynak,12 1 Csukat Péter bajomi kapitánynak,12 2 Huszár Péter egykori végvári kapitánynak.12 3 Az ifjú Csáky István, a család hírnevének megalapítója, részben a hagyományt követve, részben egyéni előmenetele érdekében állt a fejedelmet követők közé.12 4 Méltán felmerülő kérdés: vajon milyen tömegbázist tudhatott maga mögött a „háborús párt" vezérkara? A legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a hivatásos katonarétegek tagjait: az udvari hadakhoz tartozókat, a végváriakat, és a Partiumban egyre nagyobb számban feltűnő „szabadhajdúkat". Ezek létszáma azonban nem tett ki akkora hármastanácsnak: fölöttébb nehéz megfelelő komornyikot találni Zsigmond mellé a megnősült Bocskai helyett, mert „kegyelmetek idegen embert nehezen szenved, maga [ti. noha] hogy bocsánatot kérve legyen mondva, egyéb nemzet közt közönséggel politicusb embert találhatnánk, hogynem az mi nemzetségünk közt". Látott, hallott tudós és expertus embert „nehéz Erdélyben megtalálni...": MHHD XLII k. 195. '1 6 L. Somogyi A.: Historica rerum Ungaricarum et Transsylvanicarum (kiadta/. C. Ed er: Scriptores rerum Trannsilvanicarum. Nagyszeben. 1794 1840.) 11. k. 120. Zsigmond 1591-ben fényes követség élén Itáliába küldte Jósikát. Ld : MHHD XXXII. k. 8., 24. I 17 Bethlen F. : i. m. III. к. 158. Vö.: MHHD XXXII. k. 97. II * Kővári L.: i. m. IV. k. 54. 119 Kornis Gáspár (7 -1601) 1594-ben jut jelentősebb szerephez. 1595. Zsigmond prágai követe, 1598. a császári biztosok követe Mihai Viteazulnál, egy évvel később Báthory András nevében jár ott követként. Mihai erdélyi kormányzása idején vezetó'szerepet tölt be, 1601-ben a törökpártiak fogságra vetik, amikor innen kiszabadul, kóbor hajdúk útközben meggyilkolják. 12 0 Többször összetévesztik őt fiával. A híres törökverő hős, Szamosközy adata szerint 1597-ben meghalt. (MHHS XXX. k. 73.) A fia 1596-ban Zsigmond udvari lovagja, 1598. B. András mellett küzd Sellenberknél, 1601. Szamosújvárt feladja Bastának, 1603. Habsburg-párti küldött Székely mózesnél, 1604 őszétől 1605-ben bekövetkezett haláláig Bocskai mellett küzd erdélyi fővezérként. 121 Szabó Balázs huszti vicekapitányt „részeges vénember"-nek mondják a források. 1592-ben ő öleti meg Gálfit, 1599. színleg elfogatva magát feladja a várat B. Andrásnak. 12 2 Csukat Péter bajomi kapitány, Gálfi elfogója. 1594-ben közreműködik a törökpárti főurak letartóztatásában is. Korábbi életére ld. Kultsár: 64, 65. 1 "Huszár Péter (1546-1603) előbb híres magyarországi végbeli kapitány, majd Erdélyben küzd a török ellen. A Székely Mózessel Erdélybe törő tatárok hadi áldozatként megölik. 12 * Deák F. : Adatok a „nagy" Csáky István életéből. AÉT 1878.
