Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 653 сок - káros hatása hozta felszínre ezeket a negatív tulajdonságokat jelleméből.8 7 Annyi bizonyos, hogy a török elleni háborúba lépés kierőszakolását helytelen lenne bármiféle lelki torzulás vagy idegbaj következményének tekinteni. Hiszen a háborús párt többi exponensei nem szenvedtek semmiféle ideggyöngeségben, s mégis nemcsak támogatták mindenben Zsigmond döntését, de kimutathatóan kezdeményező szerepet is játszottak mind a török ellen fordulásban, mind az ellenzék vezetőinek fizikai megsemmisítésében.8 8 Zsigmond állítása szerint Bocskai és Geszthy erőnek erejével kényszerítették ki tőle a háborút ellenzők letartóztatását és törvényes eljárás nélküli kivégeztetését.8 9 Tekintetbe véve Bocskainak az 1596-os „székely farsang" alkalmával tanúsított, valóban kíméletlen magatartását,9 0 vagy Geszthy lelkiségének több megnyilatkozását9 1 — nem látszik lehetetlennek, hogy így is történt. Más kérdés, hogy Zsigmond, akit nevelői korán hozzászoktattak a kivégzések szemléléséhez is, könnyen rávehető volt a legvégletesebb eszközök igénybevételére mindazokkal szemben, akik szembeszegülnek az „absolutus princeps" akaratával. Ezt a magatartást írta elő minden korabeli fejedelem számára Machiavelli tanítása is: ,/lz uralkodónak nem kell attól félnie, hogy kegyetlennek tartják ... ha egységben és biztonságban tartja alattvalóit" - tanácsolta a bölcs olasz, hozzátéve, „amikor az uralkodó a hadak élén áll, s katonák sokaságát vezérli, éppenséggel nem kell törődnie a kegyetlenség hírével"?7 A török elleni hadra készülő Báthory Zsigmond különösen szem előtt tarthatta ezeket az intelmeket, hiszen akik e hadakozást akadályozni igyekeztek, a rá oly nagy hatással lévő Carillo atya magyarázatai alapján, a kereszténység esküdt ellenségének minősültek. „A bolond, ifjú, levis, hitván embert eláltatá egy Páter Carigli nevű jezsuita" — írta egy évszázad múltán a labanc-párti, ám ugyanakkor harcos kálvinista Cserei Mihály,9 3 akihez hasonlóan ítélte meg Erdélynek a török ellen fordítását a legtöbb erdélyi historikus.9 4 igen elterjedt homoszexualitásnak lett a rabja. L. erről Komáromy A. : Köpcsényi gróf Listi László. SZ. 1886. 49. Újabban Nagy L. : Nemi erkölcsök a török-kori Magyarországon. IPM 1980 1. sz. 87 L. Kemény J.: önéletírása és válogatott levelei. Bp., 1959. 79. Szalárdi J.: Siralmas krónikájának kilencz könyvei. . . Bp. 1980. 82. 88 Szamosközy följegyzéseinek tanúsága szerint Zsigmond azt mondta az őt felelősségre vonó Nádasdy Ferencnek: ..Látja Isten, nem én akaratomból vagyon. Geszti Ferenc és Bocskai István nem hagyának békét, éjjel nappal reám járónak, nem lön nyugodalmam miattok. Én csak megengedtem, de nem hagytam, hogy megöljék (ti. a török-párti urakat). Adjanak ők okot róla Isten előtt.": i. m. MHHS XXX. k. 43. 8 9 L. Kővári L.\ i. m. IV. k. 55-56. Vö.: Mikó F. : i. m. MHHS VII. k. 138. o. Újabban Benda Kálmán pszichografológiai vizsgálatok alapján kétségbe vonja ennek igazát (Levéltári Közlemények 1974. 1. sz. 65-66.) 9 0 Erről bővebben 1. Nagy Szabó F. : Memorialéja. ETA I. k. 47. Vö.:Benda K. : i. m. 1942. 71., vagy Demény L. \ i. m. 120-128. 9'Bethlen F. : História de Rebus Transylvanicis (Kiadta Benkö J. : Nagyszeben, 1782-1793.) III. к. 302-303. 9 2 N. Machiavelli: i. m. 82-84. Ld. még uo. 46., 88. 9 3 Cserei M. : Históriája 1661-1711. (1855-ös kiadás) 25. Bővebben Carillo tevékenységéről ld. Veress E. : Carillo Alfonz diplomáciai működése. Bp„ 1877. 94 Ld. pl. Kemény J.: i. m. 79-80., vagy Szalárdi J.: Siralmas magyar krónikája . . . Bp. 1980. 82. 2 Századok 1982/4
