Századok – 1982

Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV

652 NAGY LÁSZLÓ bővebben szólunk. Itt mindenekelőtt Báthory személyével kapcsolatban szeretnénk néhány gondolatot felvetni. így pl. azt, hogy a történeti irodalom figyelmen kívül hagyta többek között a fejedelem életkorát. Báthory Kristóf egykori erdélyi vajda és Bocskai Erzsébet gyermeke huszonegy esztendősen került szembe a súlyos döntés felelősségével,8

1

Ha el is fogadjuk, hogy e korszak főrangú — különösen pedig trónvárományos — ifjai, különleges neveltetésük folytán korábban váltak felnőttekké, mint egy ilyen korú mai, átlag fiatalember, azt akkor is látnunk kell, hogy egy huszonegy éves ifjú az elmúlt századokban sem rendelkezhetett az ilyen felelősségteljes döntésekhez szükséges élettapasztalatokkal és látókörrel.8

2

A nyolcesztendősen fejedelemmé választott Zsigmondból nevelői ugyan igyekeztek mielőbb érett államférfit és hadvezért formálni, de még a legkiválóbb pedagógia is csupán korlátozott mértékben hidalhatta át a szükséges élettapasztalatok hiányát.8

3

Több jel arra utal, hogy Zsigmondban különben is volt olyan vele született hajlam, amely a dolgok felületes szemléletében, azok kellő át nem gondolásában nyert kifejezést még felnőttebb életkorában is. Jól tükrözi ezt többek között az a levél is, amelyet 1602. februárjában írt nagybátyjának, Bocskai Istvánnak - Rudolf császár erdélyi tanácsosának —, aki az udvar megbízásából az újabb lemondásra igyekezett rábeszélni őt: „Én bizony jó egészségben vagyok és egy cseppnyire sem különben, valamint szinte ezelőtt tíz esztendővel Kegyelmed ismert, sem vígabban, sem szomorúbban, sem eszesben; és így sem Istenemet nem bántom meg, magamat mód nélkül nem töröm. "8 4 Az idézett sorok, tekintettel a körülményekre, amelyek között írták azokat, egy korlátlan hatalomba beleszületett, udvaroncoktól és egyéb hízelgő alattvalóktól elkényeztetett, éretlen fiatalember képét vetítik elénk. Pedig ekkor Zsigmond már a harmincadik életévéhez közeledett! Magatartását némelyek a Báthory-család „általános terheltségével"8

5

, mások Zsigmond férfiatlanságával, illetve pederaszta voltával igyekeztek magyarázni.8

6

Megint mások szerint, a „rossz társaság" - értsd olasz udvaron*1

Báthory Zsigmond - Kővári szerint - 1573. február 14-én született, és 1581. május 27-én kezdte meg uralkodását. 1588 decemberében nagykorúsították. Ezzel szemben pl. Szüágyi Sándor 1572-ben születettnek mondja őt. Ez utóbbi adatot vették át a későbbi lexikonok is. *2

Erdély nagy fejedelmei közül Báthory István harmincnyolc. Bocskai István negyvennyolc, Bethlen Gábor 30-valahány - I. Rákóczi György pedig harminchét esztendős volt megválasztásakor! "Zsigmond neveltetéséről ld. pl. Szamosközy t. : i. m. MHHS XXX. k. 17., vagy Szilágyi S. \ Egy nő a trónon. (Rajzok és tanulmányok. I. k. 113.) Részletesen a problémáról ld. Báthory István lengyel király és az erdélyi hármas tanács e tárgyban folytatott levelezését: MHHD XLII. k. 5„ 21.. 26., 67. 151., 175., 186., 195. és 200. Vö.: Antonio Possevino 1585. aug. 9-i levelében foglaltakkal: Régi magyar levelestár. (XVI-XVII. század.) Bp., 1981. I. к. 214 216. "4

Az id. sorokat 1.: EOE V. k. 107. SS

A Báthoryak állítólagos terheltségéről 1. pl. Makkai S. : Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca. Kolozsvár, 1934. Ennek szépirodalmi feldolgozását 1. uö: Ördögszekér. Bukarest. 1979. L. még Szádeczky L.: Kovacsóczy Farkas, 111. Legújabban a problémáról 1. Nagy L.: „Rosszhírű" Báthoryak, (megjelenés alatt a Kossuth Könykiadónál.) "•Báthory Zsigmond férji sikertelenségeinek különböző magyarázatait 1. pl. Szamosközy: i rn. MHHS XXX k. 24., vagy Szilágyi S. : Rajzok és tanulmányok, I. k. 115- 117. Utóbbi helyen többek között olyan képtelenség is olvasható, hogy Majláth Margit iránti szerelme akadályozta meg férji kötelmei teljesítésében! (NB: nevezett hölgy, a három Báthory-unokatestvér anyja, legalább harminc esztendővel volt idősebb Zsigmondnál!) A jelek azt teszik legvalószínűbbé, hogy Zsigmond az e korban