Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 649 méltán lehet bírálni nem egy intézkedés miatt, azt el kell mondanunk, hogy komoly erőfeszítéseket tett a győzelem érdekében. így többek között azért is, hogy ne csupán a nyugati zsoldosezredek katonái, de lehetőleg a magyar és a román katonaság is rendelkezzen korszerű fegyverzettel.6 4 A háború a sziszeki vár török ostromával kezdődött. Ezt az erősséget Hasszán boszniai beglerbég már 1591-ben megkísérelte elfoglalni. Itt került sor az első nagyobb nyílt ütközetre is 1593-ban, amikor a törökök vereséget szenvedtek a felmentő hadaktól.6 5 Válaszul Szinán nagyvezér még ez év őszén ostrom alá fogta és néhány napi harc után elfoglalta Veszprémet, majd rövidesen Várpalotát is. Tata ellen azonban már nem boldogult a török sereg. Amikor pedig a török had téli szállásra elvonult, az ellenfél jó érzékkel kihasználta a fősereg távollétét, és ellentámadásba ment át. A törökellenes sereg idegen és magyar katonái előbb Pákozdnál vereséget mértek a budai pasa seregére, majd megindították a diadalmas téli hadjáratot a bányavidéki véghelyek visszafoglalására. Fülek, Drégelypalánk, Kékkő, Divény, Somoskő és Hollókő felszabadításán fellelkesülve a Habsburg-hadvezetés 1594 márciusában, a rendkívül hideg és „rút" időben is folytatta a támadást. Eredményeként fölszabadult Nógrád, s ez megnyitotta az utat Esztergom és Buda felé.66 A török birodalom katonai erejének gyöngülését ugyan már jelezték olyan korábbi sikerek is, mint pl. a Rákóczi Zsigmond vezetésével kivívott 1588-as szikszói győzelem,67 ám azoknak nem volt olyan folytatásuk, mint az 1593-as, 1594-es diadaloknak. Ezen elkeseredve írta 1589-ben Illésházy István, a korszak e nagyformátumú magyar politikusa, a katonai téren jeleskedő Pálffy Miklósnak: „lm látjátok, az ország mint veszett el, s mint romol naponkint."68 Ezt a letargikus hangulatot 1593 nyarán boldog bizakodás váltotta fel: ,Sziget veszésétől ilyen alkalmatosság nem volt eféle dologban; talán nem is leszen egynehány ideig" — írta fellelkesülve az idős Zrínyi György az ifjú Batthyány Ferencnek.6 9 A téli hadjárat sikerei nyomán még magasabbra hágott a harci hév! 1594 tavaszán a magyarországi nagyurak és nemesek rég látott buzgalommal sorakoztak föl a török elleni harcra: „Valahol mi úr vagyon Magyarországon, azok mind itt vannak, még a betegesse is ide hozatta magát" - írta az Esztergom ostromára fölsorakozottak táborából Thurzó György, a későbbi nádor, feleségének.7 0 Ám arról tudósít a korábban oly szkeptikus Illésházy is, hogy a török elleni táborba ,flz urak, nemesek mind személyek erőkre 1. újabban Demény L. : i. m. Ld. még D. Koszev-H. Hrisztov-D. Angelov: Bulgária története. Bp.. 1971. Borosi A. : Paraszti milíciák a középkori Európa hadseregeiben. HK 1972. 3. sz. 6 4 A Habsburg-hadvezetés több mint húszezer hajdút és székelyt fegyverzett fel a legmodernebb fegyverzettel. Az ezzel kapcsolatos konkrét adatokat ld. pl. Basta kiadott levelezésében. 6 5 L. Gömöry G. : A sziszeki csata. HK 1894. 6 6 L. Gömöry G. : Veszprém és Várpalota eleste 1593. HK 1895 és uő. : A pákozdi csata 1593. HK 1896. "Kortársi verses feldolgozását 1. Tardi Gy.: Szikszói győzelem. (Varjas В. szerk.: Balassi Bálint és a 16. század költői. Bp., 1979. II. к. 738-770.) Újabban 1. Trócsányi Zs. : Rákóczi Zsigmond. Egy dinasztia születése. (A Debreceni Déri Múzeum 1978. évi évkönyve 63-64.) 6 8 Illésházy 1589-es levelét idézi Takáts S. : Zrínyi Miklós nevelőanyja. Bp., 1917. 45. 6 ' Zrínyi György 1593. júl. 15-i levele: OL Batthyány es. lt. Miss. 10 Thurzó György id. 1594-es lev. 1. ifj. Kubinyi M. : Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez czobor-szent-mihályi Czobor Erzsébethez. Bp., 1876. I. к. 67-68.
