Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
646 NAGY LÁSZLÓ őriztek ott régi páncélokat, sisakokat, vértezeteket, és egyéb olyan dísztárgyakat, amelyek „nem annyira anyaguknál, mint inkább koruknál fogva szent és sérthetetlen emlékek és becses régiségekének minősülnek. Megemlíti ezek közül Hunyadi Mátyás egyik kardját és derékszíját. A kuriózumok között szól néhány pigrtieus koponyáról, amelyeket még a Nagy Szulejmán küldött János Zsigmondnak. Beszámol a pompás fejedelmi könyvtárról és a gazdag levéltárról is, ahol a rendezést, illetve az anyagok gondozását többnyire külföldön tanult tudósok végezték. A fejedelmi udvarban korábban is érzékelhető itáliai hatás Zsigmond idejében egyeduralkodóvá vált. A palota ebben az időben tárva-nyitva állt minden rendű és rangú olasz előtt. Ám amíg korábban nagyrészt értékes emberek — tudósok és jeles művészek — jöttek Gyulafehérvárra, Zsigmond idején elözönlötték a palotát .,a legnemesebb nemzet szemét képviselői". Az Itáliában tanult Szamosközy elfogultan — sőt egyes esetekben kifejezett ellenszenvvel - szól ezekről az olaszokról, akik szerinte „megrontották" a fejedelem erkölcseit is. Zsigmond bámulattal és szeretettel csüngött rajtuk: maga is olasz módra élt, ruházkodott és szórakozott. Itáliai hatásra honosodott meg Gyulafehérvárott a röplabdajáték is, amelyet Zsigmond is szenvedélyesen űzött.4 8 Ám állítólag az „olasz módi" kultiválása tette alkalmatlanná a fejedelmet a házasélettel járó „férfiúi kötelmek" gyakorlására is. így volt-e valójában? — nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy viselkedésében, uralkodási eszközeiben a Machiavellit követő itáliai fejedelmeket utánozta. Nyíltan hirdette: nem hajlandó a tömeg — értsd a rendek — uszályába kerülni! Csupán olyan „üdvös" tanácsokat hajlandó elfogadni, amelyek eltérnek a sokaság véleményétől.4 9 Szamosközy — akinek Kovacsóczy Farkas kancellár volt a pártfogója — érzelmileg a „török párt" oldalán állt, ami befolyásolta ítéleteiben is.5 0 Éppen ezért az események leírásánál, — még inkább azok értékelésénél — munkája ellenőrzésre, egyéb egykorú adatokkal történő összevetésre szorul. Ezt követeli meg történelemszemlélete is, hiszen oknyomozó történetíró létére túlzott jelentőséget tulajdonít a dolgok alakulásában a szubjektív momentumoknak, így mindenekelőtt Báthory Zsigmond különböző Jellemtorzulásainak". Ez utóbbi magyarázat már csak azért sem fogadható el, hiszen a fejedelem a döntő kérdésekben — különösen a török elleni háborúba lépést illetően — olyan személyek tanácsait követte, akik nem vádolhatók ilyen vagy ehhez hasonló jellemferdülésekkel. Az 1594-es fordulat objektív okait véleményünk szerint azokban a történeti előzményekben kell keresnünk, amelyekről a következőben kívánunk röviden szólni. 4(1 Szamosközy /.: I. m. (1977) 57-61. 89. Vö.: Hidvégi Mikó F.: Históriája a maga életében történt erdélyi dolgokról 1594-1613. MHHS VII. k. 137. 49 Ld. N. Machiavelli: i. m. 84-85: s0 Szamosközy István (1570-1612?) életére és működésére ld. újabban Bartoniek E.: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. (Kézirat gyanánt) Bp.. 1975. 276-301. Vö.: Sinkovics I. : bevezetőjével Szamosközy munkájához (i. m. 1977. 7-44.)
