Századok – 1982

Történeti irodalom - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Ism.: Mező András) 595/III

597 TÖRTÉNETI IRODALOM fölösleges az „utalhat" ható ige alkalmazása, mert az 1198-i oklevél megmondja a névadót: „monasterium illud, quod B[oth] quondam comes de Bichor aedificare incepit et morte praeventus consummate non potuit" (vö. Györffy 1: 709; Kristó: AHistSzeg. 55: 22). Besenyó'telek (107). Fölöslegesnek tartjuk az alternatív magyarázatot (besenyők szálláshelye, vagy besenyő nemzetiségű birtokos), mert a helység első említését tartalmazó 1278-beli oklevél a birtokosban jelöli meg a névadót: a Beseneu föld egykor az örökös nélkül elhalt Tekme besenyőé volt (Kristó: i. m. 59). - Biatorbágy (109). Nyugodtan állíthatjuk, hogy a Torbágy puszta személynévi eredetű. Vö. 1211: Túrba, jobbágy Kolon birtokon (PRT. 10: 508). Bodroghalom (114 5). Nem világos, hogy a korábbi Luka nevet miért kell a szlávból (vö. szik. Lúka ,rét') magyarázni, amikor ezt nem indokolják sem a történeti adatok, sem a vidék névkörnyezete. Felfogásom szerint ugyanabból a Luka személynévből keletkezett, amelyről Kiss Lajos Magyarlukafa névcikkében szól (397). - A Bwdaeors és Bwdakezzy (131 ) névalak előfordul a névcikkben adatoltnál jóval korábban. 1588-ban (Bártfai Szabó: Pest m. 422). - Bugyi (133). neve a cikkben megadottnál mintegy harminc évvel korábban előfordul: 1354:: Bwd (Bártfai Szabó: Pest m. 63). - Bükkábrány (135). Az Alsó- és Felsőábrány egyesítésével keletkezett helység második része viselte eredetileg az Ábrány nevet. Alsóábrány a mai Mezó'nyárád része volt, s mint az egri káptalan tulajdonát, Barátinyárádnak hívták (vö. 1323: Baratynarag: Sugár István, Borsodi oklevelek a Heves megyei Levéltárban. Miskolc, 1980. 13; 1325: Barati narag: uo. 14; 1395: Abram alio nomine Barathynyarag: uo. 17; 1461: AIsoabran alio nomene Barathy nyarad: uo. 33). Az új Ábrány név fölvétele azzal kapcsolatos, hogy a (Felső)Ábrányban tulajdonos személyeknek is volt itt részbirtoka (vö. uo. 13, 14 stb.), tehát tulajdonképpen érintkezési névátvitel ment végbe. Az egyesítés előtti két falu névalakjának első említése a FNESz-ben megadottnál jóval korábbi: 1449 : AIso-abran (uo. 21 ), Felse-abran (uo. 22). Csenger (159). Az alapjául szolgáló személynév nem csupán a nógrádi 1463: Csengerháza helynévben őrződött meg. hanem 1298-ból ismerünk egy Chenger nevű egyént is (Sugár: i. m. 185). Cserépváralja (161). Igaz, hogy Cserép váráról 1408-ból van az első adatunk (Csánki I: 163), keletkezése azonban jóval korábbi; ez is a tatárjárás utáni várépítési láz egyik terméke. 1248-ban IV. Béla adott engedélyt Lampert egri püspöknek, hogy a Fyuzerku vagy Kerekku nevő helyen várat építsen. Fyuzerku ugyanakkor szerepel Cherep falu határjárásában is (Györffy 1:768; Sugár :i. m. 134-5). A vár tehát Cserépről, a későbbi Cserépfaluról kapta nevét. (L. még Fügedi Erik, Vár és társadalom a 13 14. századi Magyarországon. Budapest, 1977. 116-7.) - Csinese (164). A patak neve előfordul már 1334-ben Ábrány és Vatta határjárásában (Chynche-potoka: Sugár i. m. 16). Deszk (178). A feltételesen említett szb.-hv. R. Desko személynév helyett a puszta személynévből való származás igazolására magyar adatot is idézhetünk. Vö. 1339: Raynoldus fia Lőrinc fia Desk Horváth Lajos, A Galga-mente történetének írott forrásai 1526-ig. Aszód, 1980. 38); 1341: Lampert fia Desk (Bártfai Szabó: Pest m. 49). NB! A két adat valószínűleg ugyanarra a személyre vonatkozik: az egyik közlésben helytelenül olvashatták az apa nevét. Dunaegyháza (190). Az 1702-beli megtelepítése előtt is volt a falunak előzménye, mégpedig az Egyház, Egyházi, Egyházibél nevű helységre gondolhatunk (Szarka 66). Vö. 1560/1689: possessiones . . . Patay, Soth, Zador, Geder, Apastak, Egihazy, Vete, Zelyd, Zenthimreh in Soth (MHH. 36: 305), 1680: Egihazy, 1683 -.Egyház (Szarka 66), 1703: Egyhazy, Szelid, Inam, Szent-Imre, Soldt... in Albensi (MHH. 36: 308-9). A Tótegyháza, majd Dunaegyháza névalakot a környéken gyakori névtípus segítette. Egerbocs (198). A helynév régi Buchey változata alapján a Bors személynév kicsinyítő képzős alakjára gondolhatunk. Vö. 1237: Legus cum quatuor filiis, quorum nomina sunt hec: Petrus, Onda, Bonche, Yna (Sztp. KritJ. 1: 190). Érsekvadkert (207). A .vadaskert' értelmezés nem fogadható el. A mezőgazdasági szakirodalom a vadkert-et elvadult, vadon termő gyümölcsösnek tartja, és ezt a jelentést történeti adatok is igazolják, vö. 1358/1489: Quoddam pomerium wlgo Wadkerth dictum, 1361: Iuxta quoddam pomerium wulgariter Wodkerth dictum (OklSz. 1046). Fehérgyarmat (213). Abból, hogy a Feketegyarmat a Fekete-Körös mentén fekszik, még nem bizonyos az előtag vízrajzi vonatkozása, s így nem lehet analógia a Fehérgymarmat előtagjának magyarázatához. Mindkét esetben valószínűbb a valamilyen épületre való utalás. - Fertőd (220). Nagyon érdekes az Eszterházy családnevet is magyarázó névcikk. Az azonban kimaradt belőle, hogy a család palotája és a majorság eredetüeg Süttör határához tartozott. Aztán 1950-ben már az új Fertőd nevű helység magába olvasztotta az anyatelepülést is. (Hnt. 1962. 839). A Süttör név egyébként puszta személynévből származik, vö. 1138/1329: Seter (MNy. 32: 132). A névváltoztatáskor a község Gerő